Alig akad magyar újság – az Autó-Motort is beleértve –, amelyik hosszabb vagy rövidebb hírben, cikkben ne foglalkozott volna a Berva mopeddel. „Ekkor és ekkor, ennyi és ennyi moped készül az egri Finomszerelvénygyárban” – írják az újságok címei. A hangulatos írások nyomán az újságolvasók ezrében megszületett az elhatározás: én is veszek egy ilyen ügyes kis járművet. Aki pedig eltervezi a moped beszerzését, az mielőbb, valahogy „adj uram, de mindjárt” elv alapján meg is kívánja azt valósítani. Miért is ne, abból az évi 15 000 darabból juthat neki is egy. Mert mit is írtak az újságok? Az első évnegyedben, azaz március végéig 2000 Berva kerül a fogyasztókhoz.
Így volt, de nem így lett.
Miért? – kérdezi velünk együtt az olvasó.

A leghivatalosabb személy, az egri Finomszerelvénygyár igazgatója, Dénes József válaszol sokunk kérdésére; miért nincs még Berva?
– Hogy az elejétől mondjam, 1956. augusztusában kapott gyárunk elvi megbízást a moped készítésére. A tulajdonképpeni munkához szeptemberben kezdtünk. Aki már volt hasonló helyzetben, az megérti, mit jelent egy, a területünkön teljesen új iparcikk konstruálása, felszerszámozása és sorozatgyártása. A teljesen új feladat még kipróbált szakembereknek is komoly munkát jelent, hát még nekünk, ahol főleg fiatal mérnökök és technikusok dolgoznak. Ez a tapasztalatlan gárda dicséretes igyekezettel vetette magát az új munkába, de sajnos az időközben egyre növekvő követelményekhez mindezt nem vették figyelembe, akárcsak azt sem, hogy több bedolgozó vállalattal kell együttműködnünk. Nem kívánom felelősségünket csökkenteni, de nem hallgathatom el azt a kétségtelen tényt sem, hogy például a velünk kooperáló Fémnyomó és Lemezáru Gyártól eddig nem sikerült szerződés szerinti kivitelben benzintartályt kapnunk.
– Nem lennék tárgyilagos, ha mindezt figyelembe véve, nem állapítanám meg, hogy mi magunk is jobban dolgozhatnánk. Sokat javított volna az eredményeinken, ha rövid tanulmányutat tehettünk volna például a suhli Simson mopedgyárban. Kértünk is erre feletteseinktől engedélyt, de nem kaptuk meg. Így tehát meg kellett elégednünk a hazai rokonszakma, a Danuvia és a Csepeli Motorkerékpárgyár műszaki tanácsaival. Több hegesztőnk, szerelőnk, fényezőnk tanult ezekben a gyárakban, akik most itthon továbbadják tudásukat.

– Nos igen, miért is nincs még Berva? – tér vissza az eredeti kérdéshez az igazgató. – A tragikus ellenforradalom éppen négy hónappal vetette vissza a gyár termelését. Az azt követő idők személyi torzsalkodása ugyancsak érzékenyen érintette a gyártást. Bizonyos kedvtelenség is érezhető volt a munkások között; de ezt csak addig tartott, amíg nem futott végig a gyár udvarán az első Berva moped. Ekkor ismét fellángolt a munka láza. A Berva valóban szép volt, de nem lett volna szabad ennyivel megelégedni. Hiba volt, hogy nem vizsgáltuk felül alapos részletességgel a végzett munkát, természetesen kiváló szakemberek bevonásával. Meg aztán későn jutott eszünkbe a bedolgozó vállalatok munkáját a helyszínen tanulmányozni. Csak amikor tavaly augusztusban láttuk a szembetűnő hibákat, akkor mentem el személyesen a Fémnyomó Gyárba. Ugyanis a null-szériához leszállított 200 féltankból alig lehetett néhányat felhasználni, mert azok nem voltak mérethelyesek. A kísérleti műhelyünk dolgozói kisipari módszerrel javították ezeket a benzin-tartályokat. Aztán az öntött darabokkal is baj van, illetve volt. Az történt, hogy a Fémnyomó Gyár kiadta az öntési kokillák készítését egy KTSZ-nek, ahol azt nem tudták határidőre jól megcsinálni. Olyannyira, hogy a végén magam jártam el ez ügyben, és megrendelésem alapján a Csepeli Szerszámgyár rövidesen leszállítja a fröccsöntő apparátusokat. Ezzel nemcsak szebb, könnyebb, illetve vékonyabb lesz az alkatrész, hanem a ráfordított munkaidő is rövidebbé válik, és ezáltal gazdaságosabb lesz a gyártás.
– Tulajdonképpen már leszállíthattunk volna néhány száz Bervát, de annál sokkal jobban vigyázunk a még csak születésben levő gyermekünkre, a Bervára, semhogy ezekkel a még kisebb gyermekbetegségekkel küzdő mopedokkal elrontsuk az előlegezett bizalmat. Inkább negyedévvel később jussanak jó Bervákhoz a vásárlók, mintsem a sietés hevében apró, de bosszantó hibákkal vigyék haza.

*

Magunk is azonos nézeten vagyunk. És ezekután bizonyára még az az olvasó sem mérgelődik, aki talán éppen ma akarta megvásárolni a hőn óhajtott mopedjét. A fentieken kívül szolgáljon vigaszul a mopedozásra alkalmatlan időjárás is. Rövidesen kisüt a napsugár, és addigra biztosan lesz már az üzletek kirakatában megbízható, jó Berva.

R.Gy.