Azt ugyan minden autós, a világ bármelyik részén különleges mérések nélkül is tudja, hogy kocsija a zsúfolt városi forgalomban jóval többet fogyaszt, mint ha akadálytalanul gördülne az úton, arról azonban, hogy pontosan, szám szerint miként alakul a benzinigény kapcsolások, fékezések függvényében, eddig nemigen olvastunk. Ezért kísértük élénk figyelemmel a Quick című nyugatnémet képeslap ilyen vonatkozású kezdeményezését. Arról van szó, hogy különböző német városokban tettek meg úgynevezett „teszt”-utakat. Ez az olvasóink előtt bizonyára már nem ismeretlen idegen szó próbát, mérést, vizsgálatot jelent. Azt mérték, hitelesített módon, hogyan alakulnak az autózás lehetőségei különféle menetviszonyok között, és miként befolyásolja az útvonal a benzinigényt.
A tapasztalatok természetesen azt jelzik: minél több a forgalmi akadály, annál nagyobb az üzemköltség. Ez ismert tény, és aki csak tehette, eddig is igyekezett kikerülni a népes utakat. Mi most bemutatva az ilyen jellegű mérésekhez használatos regisztráló műszer-jelzőlap részletét, az alábbiakban jóformán szó szerint közöljük a Quickben megjelent tanulságos cikket és táblázatot.

Olyan autó-teszt ez, amilyen még nem volt. A Quick egy közép-kocsival – mindegy, hogy milyen típussal – tíz német nagyvárosban járt, délben és este egy-egy órát. Mindig a belvárosban, ott, ahol a legsűrűbb a forgalom. Közben sok műszerrel mértük mindazt, ami az autózásnál pénzbe kerül, mérget és munkát jelent. Tudni akartuk, hol a legdrágább, s hol a legolcsóbb az autózás. Az eredmény meglepő.
A Quick tesztelője 3400 km-t tett meg. Volt közre egy kilométer, amikor 17-szer lépett a fékre; az alatt a 60 perc alatt történt ez, amikor összesen 9,4 km-t tett meg. Ezen az órán belül 99-szer kapcsolt az első, 52-szer a második, 11-szer a harmadik, s egyszer sem a negyedik sebességre. München belvárosában járt ugyanis, este 17 és 18 óra között. A 9,4 km-en, amelyet 50 közlekedési jelzőlámpa és rendőr díszített, a teszt-kocsi (100 km-re átszámítva) 20,8 liter szuperbenzint fogyasztott. Ez volt, hogy úgy mondjuk, a tíz német városon – illetve: pontosabban: belvároson – át vezető teszt-utunk „csúcspontja”.
Az eredményeket így értük el:
1. Valamennyi városban mindig ugyanazzal a kocsival jártunk, amelynek bemért országúti fogyasztása 90 km/ó sebesség mellett 7,2 l/100 km.
2. Az utak valamennyi városban szárazak voltak.
3. Mind a tíz teszt-útvonalat azonos időpontban, stopper szerint kétszer 1 órán keresztül jártuk: délben 13-tól 14 óráig, az aránylag nyugodt időszakban, és este 17-18 óra között a csúcsforgalom idején.
4. A teszt-útvonalat közlekedési szakemberek segítségével állapítottuk meg úgy, hogy minden városban beleessék a pályaudvar és a legforgalmasabb pont.
5. A teszt-útvonalat annyiszor jártuk végig, ahányszor lehetett a 60 perc leteltéig. A gépkocsivezető mindvégig azonos volt.
6. Szombaton és vasárnap nem végeztünk teszt-utakat.
7. A Kienzle cég mérőműszerei jegyeztek minden kuplungozást, minden kapcsolást, minden fékpedál-nyomást, minden elhasznált köbcenti benzint, minden megállást, minden megtett métert.

Az eredmény leolvasható a táblázatokból: München a pokol az autósok számára, bár Frankfurt, Köln, Stuttgart és Hamburg sem áll sokkal jobban. Ez nemcsak a benzin-költségekben mutatkozik meg (amelyeket az egyes vidékek különböző márkájú benzineinek ára szerint számítottuk ki). Ugyancsak pénzbe kerül minden pedálnyomás, minden kapcsolás: elhasználódás! A sok fékezés nemcsak a betéteket koptatja, hanem a gumikat is.
Berlin a tiszta jótétemény e téren. Egy kilométeres úton a csúcsforgalomban átlagosan csak 6,9-szer kellett a vezetőnek fékeznie – Münchenben pedig 17,2-szer! Berlin délben volt a Quick-teszt folyamán a „leggyorsabb” város (60 perc alatt 28,4 km-t tettünk meg), s még este is a második leggyorsabbnak mutatkozott Heidelberg „kisváros” után.
Természetesen figyelembe kell venni, hogy Berlinben 1000 lakosra számítva csak 128 autó fut (Frankfurtban 224). De Berlin a mintapéldája annak, hogy lehet modern útépítéssel folyamatossá tenni a forgalmat. Ezt bizonyítják a jó düsseldorfi adatok is. Bár két vagy három távolsági teherkocsi elegendő itt is a csúcsforgalom idején, hogy zűrzavart támasszon.
Meglepő volt Heidelbergben a sok jó átvágás. Ahol szűk, tömött óvárosi utcácskákat vár az ember, hogy gyors utca-alagutakra bukkan. Így értünk el ott egy órában 52 perc tiszta menetidővel és csak 8 perc állással rekordot. Az abszolút mélypontot e tekintetben Frankfurtban találtuk: 17 és 18 óra között 28,1 percet ment csak az autónk, 31,9 percet állt közlekedési jelzőlámpák előtt, vagy kígyózó sorokba beszorítva. Ezekből a menetidőkből és a megtett kilométerekből adódik, hogy a „gyors” városokban a kapcsolások össz-száma magasabb, mint a „lassúkban”. A kilométerre számított kapcsolások száma helyére billenti ezt a látszatot.
Az adatokkal teletűzdelt, egyszeri teszt eredménye: a belvárosok zabálják az autóvezető pénzét. Ez ellen segíthetnek a parkolóhelyek a belváros szélén, tömegközlekedési eszközök a belvárosokban, keresztezésmentes magas-utak. Nem segít viszont a felhívás: „Autós, kerüld el a belvárost!” Hogy jusson oda, vagy jusson át, ha sürgős a dolga? Mert az idő ugyanúgy pénzbe kerül az autósnak, mint a benzin.
No de nézzük meg, városonként hogyan alakult a helyzet:

M Ü N C H E N
1 162 300 lakos, 240 519 gépkocsi. 1000 lakosra 207 gépkocsi. A legdrágább város az autós számára, nemcsak a benzinköltségek szempontjából. Benzinköltségek a Quick-tesztnél 1 km-re: 11,13 Pfennig.

F R A N K F U R T
694 200 lakos, 155 492 gépkocsi. 1000 lakosra 224 gépkocsi. A relatíve legtöbb autóval rendelkező város. Tiszta benzinköltségben ugyanolyan drága, mint München. Benzinköltség 1 km-re: 11,13 Pf.

K Ö L N
832 400 lakos, 156 083 gépkocsi. 1000 lakosra 187 gépkocsi. A jó déli értékek városa. Este annál rosszabb. Benzinköltség 1 km-re: 10,60 Pf.

S T U T T G A R T
640 500 lakos, 132 917 gépkocsi. 1000 lakosra 207 gépkocsi. Ez a város a „középérték”. Majdnem azt mondanánk, hogy normális. Benzinköltség 1 km-re: 10,26 Pf.

H A M B U R G
1 851 200 lakos, 275 880 gépkocsi. 1000 lakosra 149 gépkocsi. Relatíve kevés autóval rendelkező város, de déli értékein csak Frankfurt tesz túl. Benzinköltség 1 km-re: 10,03 Pf.

H A N N O V E R
572 900 lakos, 105 557 gépkocsi. 1000 lakosra 184 gépkocsi. Modern tervezés, körforgalom forgalmi jelzőlámpákkal: jó eredmények. Benzinköltség 1 km-re: 8,86 Pf.

B A M B E R G
73 900 lakos, 12 534 gépkocsi. 1000 lakosra 170 gépkocsi. Csak közepes nagyságú város, de drágább, mint Berlin. Négy távközlekedési vonal a város központjában. Benzinköltség 1 km-re: 8,71 Pf.

D Ü S S E L D O R F
704 000 lakos, 127 641 gépkocsi. 1000 lakosra 181 gépkocsi. Nagyváros, kisvárosi értékekkel: mintaszerű utcák folyamatos közlekedést biztosítanak. Benzinköltség 1 km-re: 8,10 Pf.

B E R L I N
2 176 600 lakos, 279 950 gépkocsi. 1000 lakosra 128 gépkocsi. A legnagyobb város a „leggyorsabb” és a második legolcsóbb. Benzinköltség 1 km-re: 7,58 Pf.

H E I D E L B E R G
126 500 lakos, 22 939 gépkocsi. 1000 lakosra 181 gépkocsi. Meglepetés: nincsenek zsúfolt óvárosi utcácskák. A „legolcsóbb” város. Benzinköltség 1 km-re: 6,40 Pf.