Harmonikus vonalak, ízléses kiképzések teszik egységessé új autóbusztípusunkat

Új gyárak, új iparágak, új ipari termékek jelzik népünk felemelkedésének útját. Egyik legfiatalabb iparunk, a gépjárműipar is egyre jelentősebb típusokkal növeli népgazdaságunk erejét. Az elmúlt napokban hagyta el az Ikarus-gyár területét az új farmotoros autóbusz, az „Ikarus 55” prototípusa. A 66-os típus szerkesztésének alapján, a távolsági közlekedés céljaira készült, feltűnően szép kocsival megkezdődtek a próbautak. A sík-úti próba tapasztalatai nyomán néhány apró módosítást végeztek a szerelők, majd a következő napon már Galyatető a cél. Ezen a próbaúton az „Autó-Motor” munkatársai is résztvettek.

Krómozott, finom kivitelű rácsozat mögött húzódnak meg a fényszórók és a ködlámpák. Az ütköző, illetve tolórúd szerepét fémfoglalatú gumitömbök látják el. A kocsitesthez tapadó cseppformájú kiképzés a villanófényű irányjelző burkolata

A kocsiban ülve a műszereket figyeljük. Hol áll az olajnyomás és a hűtővíz hőfokának mutatója? A hathengeres motor, amely 125 lóerő kifejtésére képes, egyenletesen dolgozik. Fordulókban nagy sebességnél is csodálatos stabilitást tapasztalunk. A rúgózás pedig szinte függetleníti az utast az úttól. A talaj egyenetlenségei rendkívül lágy hullámzássá alakulnak át. Az utazási kényelemnek ez a döntő tényezője tehát kifogástalan.
És amikor egy lovasszekér hirtelen keresztbeállt az országúton, megállapíthattuk, hogy a légvezérlésű fékek is a maximális biztonságot nyújtják. A tengelykapcsoló ugyancsak légvezérlésű. A sebességváltó távkapcsolóval, zajtalanul működik.

Az epedarúgózású, fejtámlás, bőrbevonatú ülések 44 utasnak biztosítanak kényelmet. Az utastér padlózata alatt – kívülről nyitható ajtókkal – három köbméteres férőhely biztosítja a csomagok elhelyezését. Ugyancsak a padlózat alatti részen nyertek beépítést a távkapolcsó-rudazatok és csővezetékek

Amikor az országút valamelyik részén megálltunk, összegyűltek körülöttünk az arra tartó gépkocsik, amelyeknek vezetői, de utasai is számtalan kérdést tettek fel. A városokban úgyszólván előadásokat kellett tartani a kocsiról. Voltak, akik először nem hitték, hogy magyar gyártmány. A jólismert Ikarus-jelvény azonban minden kétséget eloszlatott és a körülállók máris büszkén adták tovább a hírt az újabb érkezőknek. Alkotásnak nevezték. Gyönyörűnek tartották és persze mindenki szeretett volna beleülni. Különösen csalogató volt a kocsiba épített rádió hangja.

A vezetőülés mellett, sorbaszerelve helyezkednek el a kapcsolók. Árnyékolt műszerfalat látunk a kormánykerék előtt. A világvevő-rádió skálája – ugyancsak árnyékolt burkolatban – a kapcsolótábla tengelyvonalánál kapott helyet

A próbaút most már esős időben folytatódott. Újra Pest felé haladunk. Meggyőződtünk róla, hogy a tervező-mérnökök a kísérleti műhely technikusai, a lemezlakatosok és mindannyian, akik az új típus első darabján dolgoztak, megbonthatatlan, egységes kollektívát alakítottak ki. Legértékesebb gondolataikat, nagyszerű ötleteiket tükrözi ez az új alkotás, és most valamennyien arra törekszenek, hogy a legkisebb hibát is kiküszöböljék.

A por- és vízmentesen zárt motortérhez a kocsi belsejéből és – amint a képen látjuk – kívülről is hozzá lehet férni. A hűtőtömb a motor mellett kapott helyet. A rácsozat a meleg levegő távozását biztosítja. A hűtőventillátor túlnyomás alatt tartja a motorteret

Az „Ikarus 55” megjelenése nagy sikerekkel biztat. A legapróbb részletekre is gondosan kell tehát ügyelni, hogy ez a legújabb típusunk mindenben és mindenhol megállja a helyét és a világ minden részén megbecsülést, tekintélyt szerezzen szocialista iparunknak, dolgozó népünknek.

L.Gy.

A hűtőlevegő az ívelt-vonalú hátsóablakok közötti zárt csatornán keresztül áramlik a kocsi tetejéről a hűtő felé