Különleges TASZSZ-fotó a Volgai Autógyár egyik szerelőszalagjáról

Az a szalag, amelynek óránkénti sebessége 4,75 méter, Togliattiban van, és pontosabban meghatározva: az autógyár szerelőszalagja. A haladási tempó különben azonos az olaszországi Fiat hasonló szalagjának ritmusával…
Ezt a megjegyzést az olaszok tekintélyes autóslapjának, a Quattroruotenak munkatársa írta abban a 11 oldalas cikkben, amely a Volgai Autógyárban szerzett friss élményeiről szól. A tudósítás, amely számunkra is érdekes olvasmány volt, nemcsak a Lada-típusok jó tulajdonságait méltatta, hanem felidézte a Moszkvától délkeleti irányban 1049 kilométerre levő mai Togliatti életét. Azt sem hagyták ki a riportból, hogy ennek a fiatal autóvárosnak helyén 1963-ban még csak nyírfaerdők voltak, de 1971-től számítva évről évre százezrével készülnek ott a népszerű Lada kocsik. Már 1973. december 21-én – 32 hónappal a gyár felavatása után – a milliomodik VAZ-modellt ünnepelhették.
Az elmúlt 76-os esztendő során napi 2200 személyautót állított elő a két műszakban termelő, 33 ezer dolgozót foglalkoztató korszerű gyár! Fogalmazhatnánk így is: 22 másodpercnyi idő alatt egy-egy kocsit.
Ezeket az adatokat megtaláljuk V. Gruskinnak, a Szovjetunió autóipari miniszterhelyettesének ugyancsak most megjelent tanulmányában. Ott olvashattuk, hogy: „A gépkocsigyártás egyike a szovjet népgazdaság vezető iparágainak. Fejlődése különösen az 1971-1975. közötti 9. ötéves tervben gyorsult meg. Az előző tervidőszakhoz képest több mint kétszeresére növekedett termelése…”

Mi jól ismerjük az ott gyártott kocsikat, amelyek döntő mértékben kapnak szerepet a magyar autóparkban. Az új Lada-típusok mellett már a 2140-es Moszkvics sem ritkaság a mi útjainkon, és bár a Niva terepjárót még csak képekről ismerjük, egy 2106-os karosszériával épített, 1500-as VAZ-újdonsággal, mint próbakocsival, már találkozhatunk. Ennek formáját előbb is láthatták lapunk olvasói, mert a múlt évi február 21-én megjelent AM címlapján is közöltük a VAZ-2106 fényképét, és „Még egy Lada” címen írtunk is akkor az 1568 cm3-es, 5200 fordulatnál 80 DIN lóerőt kifejtő motorral szerelt autóról.
Ezzel a külsővel, de egyszerűsített keréktárcsákkal, és a már említett 1500-as felirattal – tehát a 2103-as típus 1451 cm3-es jól bevált erőforrásával – került mot vizsgálatra nálunk ez a „Próba-03-38” táblával szerelt Lada. És bár tudjuk, ilyenkor várhatók kérdések behozataláról is, erre vonatkozó feleletet itt még nem tudunk adni. A tapasztalatok alapján viszont nyugodtan írhatjuk, hogy a bemutatott újdonságok hol rövidebb, hol hosszabb szünet után forgalomba kerülnek.
A VAZ-programban gyártott típusokra eddig is biztosan számíthattunk, hiszen amióta bekapcsolódtunk ebbe a kooperációba, alapvetően javult a hazai személyautó-ellátás. A Szovjetunió autóipari miniszterhelyettese, V. Gruskin, a már idézett tanulmány befejező részében utal többek között arra is, hogy a világ 75 országának mintegy 200 kereskedelmi vállalata vásárolja napjainkban a szovjet gépkocsikat. Az utóbbi években több mint egymillió autót exportáltak.
Hozzánk 1971-1975 között 175 ezer gépkocsi érezett a különböző szovjet gyárakból, és mind szélesebb körű az a járműipari együttműködés, amely – jól tudjuk – igen nagy hatással van nemcsak a hazai autóbuszgyártásra, hanem más, ilyen módon ugyancsak gyorsan fejlődő iparágakra is.

Amióta a magyar mérőműszerek, gyújtóberendezések, ablaktörlőegységek, ajtózárak és más ismert szerelvények szerves tartozékai a Lada-típusoknak, különösen érdekes számunkra is ezeknek a gyártmányoknak szereplése, világpiaci visszhangja.
Ezekről mindig szívesen számolunk be akár Finnországból, akár Londonból érkeznek ilyen jelzések. Legutóbb rövid hírt közöltünk arról, hogy a párizsi autókiállításon is milyen sikere volt a szovjet autóknak. Nem véletlen, hogy a francia Lada-megrendelés a tavalyi 12 ezerről 15 ezerre emelkedik. Az NSZK-ban pedig, ahol ugyancsak igen nagy az autókínálat, no meg a választék, az 1976-os év januárjától augusztusáig 6406 Ladát adtak el, és – bár erről nincsen pontos adatunk – az évzáró szám 16 ezer körül lehetett.
Ezzel kapcsolatban említjük meg, hogy az BLMC népszerű Mini-típusaiból a múlt év augusztusában az NSZK összesen 8996 darabot importált, és a tervezett eladási szám 1976-ra 15 ezer volt.
A japán Hondákból a múlt év első nyolc hónapja alatt csak 2200-at vettek át az NSZK cégei, és az egész évet számítva összesen még 800 Honda további eladását tervezték…
Gyakran említettük mi is, hogy Ausztriában, Belgiumban és más nyugat-európai országokban szintén igen jól fogadják az új szovjet kocsikat, de egészen friss hír, hogy az amerikai Satra Motors Inc. Lada-összeépítő üzemet hoz most létre az USA-ban. Ez a közlés a Financial Times híre, és évi 10-25 ezer kocsi előállításáról szól!

És mindig jóleső érzéssel olvassuk a külföldi lapokban megjelenő elismerő sorokat az ott futó Lada kocsikról. Például az olyan dicséretet, amely a svéd Dages Nyheterben jelent meg: „- Egyetlen más hasonló típusú autó sem ad annyit tulajdonosának, mint a VAZ. Az a felszerelés, amelyet a többi kocsihoz sok száz svéd koronáért külön-külön kell megvásárolni, az a VAZ-modelleknél szabvány.”
Az ugyancsak svéd Arbetet című újság egyik számában igen frappánsan fogalmaztak két mondatot: „- Az orosz autó idejött, hogy itt is maradjon. A VAZ jobban bevált, mint hasonló típusú versenytársai.”
Azután következnek az egyéni vélemények. Göteborgból I. Gustavsson nyilatkozata: „- A VAZ teljesítménye nagyon jó. Eddig 110 ezer kilométert tettem meg vele, minden javítás nélkül.”
A. Vogermark, Norrland: „- Napi 600 kilométeres útszakaszok megtevése után sem én, sem feleségem nem éreztünk fáradtságot…”
Ulf Runström, Österskär: „- Kényelem és gazdaságosság – ez a VAZ.”
De érdemes a svédországi Lada-képviseletek eladási hálózata különböző vezetőinek szavaiból is idéznünk. A Matreco H. AB. Egyik igazgatója, G. Ledin szerint: „- Nálunk kemény a tél, de a VAZ motorja erős fagyban is könnyen indul. A kocsi kitűnően bírja a hegyeket is.”
A cég egyik kereskedelmi ügynöke, H. Johansson mondta: „- A VAZ autókat már könnyű nálunk eladni. Minél többen ismerik, annál nagyobb az érdeklődés irántuk.”
Egy másik svéd képviselet igazgatója, U. Björklund véleménye: „- A VAZ megbízható, tartós, gyors. Akik vásárolják, meg vannak elégedve vele. Úgy gondolom, hogy a szovjet Togliattiban felépített gyáróriás korszerű technológiája és az üzem nagy erőforrásai lehetővé teszik, hogy a legszigorúbb előírásoknak is megfelelő újabb és újabb autók tömegesen kerüljenek ki onnan.”

Nos, szinte csak hely kérdése, hogy ennyi elismerő sort idézünk, mert igen bőségesen vannak dicsérő nyilatkozatok. Nemcsak a Lada kocsikkal foglalkoznak, és nemcsak az említett országok sajtójából merítve folytathatnánk a kedvező véleményeket. Igen sokat mind nekünk egy 1976. november 22-én keltezett egyszerű, hazai levél, amelyet Kunbajáról küldtek az ottani Vegyes- és Építőipari Szövetkezet elnökének, főkönyvelőjének aláírásával.
Szövetkezetük BD-40-40 forgalmi rendszámú Moszkvics-412-es típusú kocsijáról írnak, amely soraik küldéséig már 228 ezer kilométert futott fődarabcsere nélkül, minimális javítással. Az olaj- vagy benzinfogyasztásra sincsen panaszuk, ami azt is bizonyítja, hogy a hengerek, dugattyúk négyévi használat alatt nemigen koptak meg. Felajánlják, szívesen bemutatják akár a gyár embereinek, akár más érdeklődőnek ezt a hűséges autót. Egyetlen kocsijukat, amelyet – amint írják – alig-alig tudnának munkájukhoz nélkülözni, ha esetleg bemutatása hosszabb ideig tartana…

A korábbi és az újabb Lada 1500-as műszerfala, utastere között nincs nagy eltérés, de azért mégsem azonosak. Ez a kép egy régebbi 1500-asról készült. Az újabbnál a két első ülést már biztonsági fejtámlával szereli a gyár, és a kárpitozáshoz több textilanyagot használnak fel

Mi magunk is szeretnénk megnézni alkalomadtán ezt a Moszkvicsot, megismerni vezetőjét is, Vér Mártont. Talán tapasztalatcserére is sor kerülhetne közöttünk, hiszen szerkesztőségünk korábbi, ugyanilyen típusú Moszkvics kocsija hetedik éve járja az utakat ugyancsak jelentősebb alkatrészek cseréje nélkül. Igaz, a kilométeróra számlálója kevesebbet, 128 ezer körül mutat, de ezeket a kilométereket mindig üzemzavar nélkül rótta.
És ha már ilyen módon szóba került a Moszkvics, visszaemlékezünk szerkesztőségünk korábbi, 1959 óta rendszeresen próbált 407-es, 403-as és 408-as típusú Moszkvics autóira. Ezekkel, ha összeszámoljuk, nem sok híján a milliós kilométerszámot értük el, és mindig hűséges, szolid munkatársaink voltak.
Újabban – amint arról is írtunk – Lada 1300-as kocsival ismerkedünk, de most szívesen mutatjuk be itt a legújabb újdonságot, az 1500-as motorral szerelt 2106-os testvérmodellt.
Ez a kocsi ugyancsak a következetes típusfejlesztés nyomait tükrözi.

L.Gy.

A próbakocsi, amelynek karosszériája a VAZ 2106-os típust idézi elénk, de jelzése: Lada 1500. A motor hengerűrtartalmára, vagyis a kategóriára utal ez a szám, és a motortér a megszokott képet mutatja itt. A kocsi elején a rácsozat, a lámpák beépítése, no meg elöl-hátul az ütközők módosított betétei viszont szembetűnően eltérnek a korábbi 1500-as Ladák megoldásaitól (Lapkiadó Fotó – Székely Tamás felvételei)