Napjainkban az egyik legmegosztóbb a ködlámpa használata. Megkülönböztetve: az elsőt ködfényszórónak, míg a hátsót ködlámpának nevezik. Jellemzően az előbbi használatával vannak problémák, és bár a hátsó jóval zavaróbb, azt a legtöbben valóban csak indokoltan kapcsolják be.
A ködfényszórót azonban sokan akkor is működtetik, ha arra semmi szükség.
– A tompított vagy távolsági fényszóró helyett vagy mellett ködfényszórót, továbbá hátsó helyzetjelző ködlámpát abban az esetben szabad használni, ha a látási viszonyok ezt indokolják – tájékoztatta lapunkat Feuerwerker Béla, a Békés Megyei Rendőr-főkapitányság sajtóreferense.
A ködlámpák rendeltetéséről a 6/1990 KÖHÉM-rendeletben írnak. E szerint az „első ködfényszóró lámpa arra szolgál, hogy köd, hóesés, felhőszakadás vagy porfelhők esetén javítsa az úttest megvilágítását”, a hátsó ködfényszóró lámpa pedig „arra szolgál, hogy sűrű köd esetén észlelhetőbben jelezze hátrafelé a jármű jelenlétét”.
Ezek alapján a ködfényszóró köd, hóesés, felhőszakadás vagy porfelhő képződése esetén, a hátsó ködlámpa pedig kizárólag köd esetén használható – vonhatnánk le a következtetést. Ez azonban a rendőrség tájékoztatása szerint nem így van, a KÖHÉM-rendelet ugyanis nem a hátsó ködlámpa használatának módját szabályozza, hanem a rendeltetését, így a használat terén a KRESZ-ben foglaltak az irányadók, azaz az autósok döntik el, mikor indokolják a látási viszonyok a lámpa használatát.
A világításhoz kapcsolódik, de sokan nem tudják, hogy izzókészletet már nem kötelező a járműben tartani. Ebben vélhetően az is közrejátszik, hogy a mai autók egy részénél az út szélén, minimális eszközkészlettel nem lehetne kicserélni az izzókat, és a sofőröktől sem várható el, hogy tisztában legyenek a javítás folyamatával.
Feuerwerker Béla elmondta, ha a rendőrség azt észleli, hogy egy adott járműnél nem világít az egyik lámpa, akkor az intézkedő rendőr figyelmeztethet, a helyszínen bírságolhat vagy szabálysértési feljelentést is tehet.
– Szabály is, és nem árt ellenőrizni legalább naponta egyszer a lámpákat, hogy világítanak-e – tanácsolta olvasóinknak Pap András, a békéscsabai Thermál Autósiskola vezetője. Tapasztalata szerint a ködlámpa használata valóban problémás az utakon. Elmondta, sokszor találkozik olyan esettel, amikor indokolatlanul használja egy autós a ködfényszórót. A tompított használata viszont külterületen teljesen elfogadott, kevesen felejtik el felkapcsolni a lámpát.
– Éjszaka viszont a távolsági fényszóróról történő visszaváltás már sokaknál gondot okoz. Akkor kell visszakapcsolni tompítottra, ha a távolsági a másik autóst zavarná. Egyértelmű jelzés, ha a szembejövő villant, ekkor indokolt a távolsági fényszórót visszakapcsolni tompítottra. Tapasztalatom szerint, amikor valaki éjszaka visszavált a távolságiról tompítottra, ugyanakkora sebességgel robog tovább, ez pedig nem jó gyakorlat, hisz a belátható távolság jelentősen csökkent, így később észleljük a balesetveszélyes helyzeteket. Vegyünk vissza ilyenkor a sebességünkből, engedjük visszább a gázpedált – javasolta Pap András.
Nem kekeckedésből villognak
Problémát okozhat még a nem jól beállított fényszóró. Egy csabai autószerviz tapasztalatai alapján ez azonban nem túl gyakori. A náluk megforduló autók fényszórója általában jól van beállítva, tízből kilenc problémamentes. Garai Miklós, az Autó-Expanzió Kft. ügyvezetője szerint jellemzően akkor kell fényszórókat vagy lámpákat szervizelniük, ha sérülés történt az autóval, vagy ha a lámpákat működtető berendezések meghibásodtak.
Azért is kevesebb a problémás fényszóróval közlekedő autók száma, mert ezt a vizsgákon és a kötelező szervizeken is nézik. Pap András ehhez annyit tett hozzá, sok autóstárs jelzi is, ha valaki rosszul beállított lámpával közlekedik. Más kérdés, hogy vannak, akik ezt nem segítségnyújtásnak, hanem „kekeckedésnek” vélik – tette hozzá.
