Bár az előző gazdasági miniszter, Csillag István az esztergomi Suzuki-gyárban az Ignis gyártósorának elindításakor és a Citroën új budapesti székházának alapkőletételekor egyaránt ujjongva közölte: „autógyártó-ipari kis-nagyhatalom lettünk”, átütő, munkahelyteremtő sikert azóta se „söpörhettünk” be.
A Tatabányai Ipari Park többször veszített a nemzetközi tendereken. Nem sikerült révbe érni a KIA és a Peugeot-Citroën esetében sem. Előbbiek a szlovákiai Zsolnát, utóbbiak pedig Nagyszombatot (Trnava) választották.
A Pozsonytól nem messze fekvő városban hamar felépült a PSA modern bázisa. A nagyszombati gyár szinte a semmibe (a határszélre) épült. A munkálatok 2003 októberében kezdődtek, s év eleje óta már működik is az üzem! Évente 50 ezer Peugeot 207-est gyártanak itt, de hamarosan új jövevény érkezik, igaz, a franciák titkolják, melyik modell lesz a „befutó”. Egy biztos: jelenleg 3500-an dolgoznak a 192 hektáron fekvő autógyárban, és a munkatársak 95 százaléka szlovák állampolgár.
„Stratégiánk nem rövid távú, mert ha csak az előnyöket, a kormányok ajánlatait vettük volna figyelembe, a 207-eseket most Kínában gyártanánk” – állítja Michel Jardot, a PSA termelési igazgatója. A szakember szerint egyébként egyenértékű a helyi és a francia munkaerő mind a szaktudás, mind a hozzáállás és a fegyelem tekintetében. Ottjártunkkor találkoztunk olyan munkavállalóval is, aki egyenesen abban látta a sorozatos magyar kudarcok okát, hogy míg a miénk lázadó nép, addig a szlovák ember visszafogottabb, így jobban elfogadja a multinacionális vállalatok rájuk testált szabályait, előírásait. Kopátsy Sándor közgazdász ezt kétli, és visszakérdez: „hol vannak mifelénk sztrájkok?”. De mielőtt nagyon messzire mennénk, térjünk a lényegre: napjainkban a nagyszombati gyárban a munkások a japán gyárakat idéző precíz rend alapján készítik az új 207-est. A modell pedig máris sikeresnek mondható, hiszen a májusi premier óta Európában több mint 150 ezret adtak el belőle. Maga a gyár 170 ezer euróba került a PSA-csoportnak. Kár, hogy nem a miénk.