Közlekedési szakértők egyöntetű véleménye és baleseti statisztikák alapján megállapítható, hogy a hosszú utakon a folyamatos koncentráció a legnehezebb feladat a járművezetők számára. Nem véletlen, hogy a teherautó- és buszsofőrök esetében szigorú szabályok rendelkeznek a vezetési és pihenőidőkről, beleértve a köztes megállásokat is. Az elalvás természetesen az úrvezetőket is fenyegeti, hiszen korántsem kell több órát volán mögött tölteni hozzá. Elég csak egy viszonylag ingerszegény forgalmi közeg (autópálya, több kilométeres, nyílegyenes alföldi főutak), s aki csak kicsit is kialvatlanabb az általa megszokottnál, vagy éppen beköszönt a szürkület, arra akár pár perc után is rátörhet az álom. Így ünnepekkor pedig a karácsonyi ételdömping teszi fel a pontot az i-re, az álmosság szinte garantált.

Ellenszerek

Egy Nagykanizsa–Nyíregyháza távolsági példával élve a 4,5-5 órás út előtt a következő óvintézkedéseket javallott megtennie a sofőrnek. A legjobb reggeli után úgy egy órával indulni, akkor nagy eséllyel nemcsak világosban kezdődik, de világosban is végződik az út. Ha ez nem megy, akkor ebéd után ajánlatos egy kis szundikálással kezdeni a felkészülést, majd ízlés szerint kávéval, teával, esetleg energiaitallal “rásegíteni” az ébredésre, illetve az éberség tartósságára. Az úton érdemes ritmusos zenét vagy érdekes rádióbeszélgetést hallgatni, de egyúttal arra is ügyelni kell, hogy az érzékszervek az útra összpontosítsanak. Tanácsos továbbá több alkalommal megállni és átmozgatni az elgémberedett testet, felkeresni a mellékhelyiséget, illetve vizet és kávét, netán energiaitalt fogyasztani.

Vad Róbert, a Csongrád Megyei RFK Baleset-megelőzési Bizottságának munkatársa komoly problémának tartja a vezetés közbeni fáradtságot. Már csak azért is, mert az elmúlt években folyamatos emelkedést mutat az elalvásra visszavezethető balesetek száma. Tavaly például 364 esetben történt meg, hogy a sofőr vezetés közben elaludt, avagy a kritikus szint alá csökkent koncentrációképessége. Ez 2005-höz képest bő 30 százalékos emelkedést jelent! Az igazán szomorú az, hogy az ilyen típusú balesetek nagy hányada, a buszoknál minden hatodik, a teherautóknál nagyjából minden nyolcadik, a személykocsiknál pedig minden 14. halálos áldozatot, áldozatokat követel. Ilyen fokú növekedésre eddig még nem volt példa, a romló adatok mindenekelőtt a gépjármű-állomány gyarapodásával, az autópálya-hálózat bővülésével és az átmenő forgalom erősödésével magyarázható. Szeged környékén különösen szembetűnő, hogy Románia és Bulgária EU-csatlakozását követően milyen drasztikusan emelkedett a személygépkocsik tranzitforgalma, mindazonáltal a buszok és a tehergépjárművek számának megduplázódása aggasztó igazán – véli a balesetvédelmi szakember.