A változások egy része mindenképpen kedvező az ügyfeleknek. Ezentúl a Kártalanítási Számla (amely a kötelezővel nem rendelkező vezetők helyett fizet a vétlen autósnak) az ismeretlen járművel okozott károkat is megtéríti, ha azok halálos vagy súlyos sérüléssel jártak. Külföldön elszenvedett autós károk esetében a károkozó biztosítója ellen már itthon is indítható kereset. Emellett választhatunk, hogy ilyenkor kárigényünkkel a külföldi károkozóval, vagy annak biztosítójával szemben lépünk fel kárigénnyel.
Továbbra is van lehetőség a kötelező biztosítás szüneteltetésére (például a téli hónapokra), sőt ennek feltételei is ügyfélbarátabbak lettek: a szüneteltetés maximális időszaka hat hónap maradt, ám legrövidebb időszakot már nem határoz meg a rendelet. Hatálya immár nem a bejelentést követő hónap első napjától, hanem a bejelentés napjától érvényes.
A fentieknél valószínűleg többeket érint, hogy a kárügyintézés idehaza már nem húzható el a végtelenségig: amennyiben egyértelmű a felelősség, és a kár nagysága megállapítható, a biztosítónak három hónapon belül konkrét kártérítési javaslatot kell tennie. Az év végi kampányt pedig az a változás érinti a legjelentősebben, hogy ezentúl biztosítóváltás esetén a bónusz-malusz igazolásokat nem az ügyfélnek, hanem az új biztosítónak kell beszereznie.
Utóbbi változásokkal kapcsolatban Németh László, az Aegon Magyarország alkuszi igazgatója elmondta: „A kárügyintézés határidejének meghatározása a megfelelően működő biztosítók számára nem szabad, hogy bármilyen nehézséget okozzon. Az igazolások beszerzésével kapcsolatos ügyintézés kétségtelenül többletadminisztrációt jelent, de korántsem akkora mértékűt, mint amekkora terhet ezzel az ügyfeleink válláról leveszünk.”
Az ügyfeleknek azért a jövőben is akad tennivalójuk, hiszen az új biztosító számára meg kell adniuk korábbi biztosítójuk nevét, illetve az addigi biztosításuk kötvényének a számát. Papp Lajos, a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetségének elnöke ezzel kapcsolatban megjegyzi: „A korábbi biztosító nevére nagy valószínűséggel mindenki emlékezni fog, a kötvényszám esetében azonban korántsem ilyen egyértelmű a helyzet. A több évvel korábban kézbesített kötvények nem fognak minden autós fiókjából előkerülni.” Ami azért nagy probléma, mert aki nem adja meg ezt az adatot, automatikusan a legrosszabb, M4-es besorolásba kerül az új biztosítónál. A többletadminisztráció emiatt egyértelműen csökkenteni fogja a váltások számát. A szakember szerint „könnyebb dolga van azoknak, akik már korábbi biztosításukat is alkuszok segítségével kötötték meg, hiszen az alkusz dokumentációjában ez az adat könnyen fellelhető.”
Van azonban kiskapu, amit minden bizonnyal ki is fognak használni néhányan: ha valaki rossz kötvényszámot ad meg, akkor nem M4, csak A0 kategóriába sorolható. Ez sok kedvezőtlen besorolású ügyfélnek jó lehetőség lehet a trükközésre. Még kérdés, hogy később lesz-e lehetősége az új biztosítónak beszerezni a valós adatot, és ez alapján visszasorolhatja-e ügyfelét – akár visszamenőleg – az őt megillető osztályba.
Buczolich Antónia, a CLB Független Biztosítási Alkusz ügyvezető igazgatója a változó szabályozásnak egy másik érdekes aspektusára hívja fel a figyelmet: „Eddig július 1-jétől a következő év június 30-áig tartott a bónusz-malusz rendszer megfigyelési időszaka. Ezentúl ez az időszak a naptári évet követi majd. Az átállás következményeként jelentkező egyszeri másfél éves megfigyelési időszakban nagyobb a valószínűsége egy káreseménynek, így a kármentességi fokozat romlásának is nő az esélye. Emellett a jövőben elképzelhető lesz az is, hogy az ügyfél – bár jól kalkulál -, novemberben nem dönt optimálisan. Vegyünk például egy B8-as fokozatú ügyfelet, aki a következő évtől B9-es fokozatba kerülne. Ez az ügyfél novemberben másik biztosítót választ, azután decemberben kárt okoz. Így a következő évet B6-os fokozatban fogja kezdeni, ami azt jelenti, hogy az átkötés után változik a díja. Könnyen elképzelhető, hogy ebben a sávban a régi biztosítójánál járt volna jobban.”
