Ugyanakkor a leselejtezett gépjárművekre vonatkozó hasznosítási előírások teljesítését nehezíti, hogy a roncsautók többsége nem jelenik meg regisztrált bontóknál, a szükséges fejlesztéseket pedig finanszírozási gondok hátráltatják.
Gyakorlatilag startra kész a Car-Rec Kht. országos hálózata a leselejtezett gépjárművek gyűjtésére és hasznosítására, amelyet – a társaság mögé felsorakozott vállalkozások telephelyeire épülve – összesen mintegy 60 átvevőtelep, közte tucatnyi hulladékkezelő telep és autóbontó, valamint a rendszerhez tartozó hulladékhasznosító létesítmények alkotják majd. A főváros térségében, az Észak-Dunántúlon, valamint Észak-Magyarországon a rendszer kiépítése megtörtént. Ezzel szemben Délkelet-Magyarországon, valamint a Dunántúl déli térségében a fejlesztések és az engedélyezések még folynak, ám június 30-ra ezeken a helyeken is befejeződnek a munkálatok.
A roncsautók feldolgozására alakult koordináló szervezet ezzel eleget tud tenni annak a követelménynek, hogy százszázalékos lefedettséget érjen el az ország teljes területén, amely elengedhetetlen ahhoz, hogy a társaság átvállalási szerződéseket köthessen a gyártó és importőr vállalatokkal – fogalmazott Balatoni Henrik, a Car-Rec Kht. ügyvezető igazgatója. A gyártó és importőr cégeknek 2006-ra gondoskodni kell arról, hogy a roncsautók hasznosítása az általuk forgalomba hozott új gépjárművek 85 százalékának megfelelő szintet érjen el. Ennek teljesítéséhez minden érintettnek ez év június 30-ig egy országos lefedettséggel bíró begyűjtő-hasznosító hálózatot kell megbízni feladataik elvégzésével, amelyre készülve a Car-Rec Kht. mellett az Ereco Rt. és a Locker Kft. is megkezdte saját rendszere kiépítését.
A gyártók és importőrök közül a Magyar Suzuki Rt., a General Motors Europe Kft., valamint a HungaroLada Kft. januárban alá is írt egy hosszú távú megállapodást a Car-Rec Kht.-val, ám a kötelezettek többsége egyelőre kivár, noha szerződés hiányában júliustól akár be is vonhatják forgalmazási engedélyüket. Ennél nagyobb gond, hogy a Car-Rec Kht. mögött álló cégek összesen mintegy hárommilliárd forintot fordítottak arra, hogy a hálózathoz tartozó telephelyek minden követelménynek megfeleljenek, ám a roncsautók többsége egyelőre nem jelenik meg a rendszerben, noha évente mintegy 120 ezer gépjárművet selejteznek le az országban – fejtette ki Balatoni Henrik.
A szakember szerint súlyos hiányosság, hogy továbbra sincs olyan rendszer, amely a gépjármű-tulajdonosokat hatékonyan ösztönözné arra, hogy a környezetvédelmi előírásoknak megfelelő, regisztrált bontókban adják le autóikat, s emiatt a nehezen létrehozott kapacitások kihasználatlanok. Nem segíti a rendszer működését az sem, hogy a – gazdaságosan nem feldolgozható – fellelhető gyártó nélküli gépjárműtípusok hasznosításának finanszírozásában sem az állam, sem a kötelezetti oldal nem vállal részt.
Ráadásul a bontóknak minden átvett roncsautó után egy bontási jegyzőkönyvet kell vásárolni, amellyel az állam minden roncs feldolgozását 2500 forintos illetékkel terheli meg. Ezzel szemben a hazai és európai uniós pályázatok között továbbra is hiányoznak azok a témakörök, amelyek a 85 százalékos hasznosítási szint elérését segítenék a feldolgozókapacitások megteremtését célzó beruházások támogatásával.
A gépjárművek 70-75 százalékban fémeket tartalmaznak, ezek hasznosítása gazdaságosan elvégezhető. Ugyanakkor a maradék 25-30 százalékot kitevő gumi-, műanyag és üvegelemek feldolgozásának megoldásához további fejlesztésekre lenne szükség, ám szakértők szerint megfelelő társfinanszírozási lehetőségek hiányában a beruházások nem végezhetők el gazdaságosan.
