Amióta megjelent az autómobil, a tulajdonosokra korántsem csak az üzemanyag és a javíttatás költségei hárulnak. Időről időre növekszik azon, különböző jogcímeken kivetett adóterhek száma, amelyeket akkor is kénytelenek belekalkulálni a kétségtelenül kényelmes, ugyanakkor praktikus közlekedési eszköz fenntartásába, ha egyetlen métert sem tesznek meg.
Ez is sarc
Noha a fizetőparkolás intézménye jogilag kicsit más kategória, mint a súlyadó, a kötelező felelősségbiztosítás vagy akár az üzemanyagárba épített különféle adók, ez a tétel is növeli egy gépjárműtulajdonos kiadásait. Számára édes mindegy, miért vesznek ki pénzt a zsebéből, csak azt érzi, már megint rajta verik el a port.
Természetesen nem lehet ennyire egyoldalúan, csak az autós szemszögéből vizsgálni a kérdést. Érthető, hogy az önkormányzatoknak is szükségük van bevételre, s az is érthető, hogy egy általuk létrehozott társaság igyekszik hatékony módon üzemeltetni a fizetőparkolókat. Ezúttal annak jártunk utána, mi a következménye a pótdíjfizetés elmulasztásának.
Felkerestük a Budapesti Önkormányzati Parkolási Kft. ügyvezető igazgatóját, akitől megkérdeztük, milyen módszerekkel próbálják behajtani a be nem fizetett pótdíjakat.
– Az elmúlt év tavaszáig is hozzá tudtunk jutni a pótdíjakhoz – válaszolt Novák Péter -, az adatvédelmi jogszabályok ugyanis már akkor lehetővé tették, hogy legálisan kikérjük az általunk üzemeltetett fizetős zónákban kialakított parkolóhelyeken a fizetési kötelezettségüknek nem eleget tevő járművezetők adatait. Egy cég közreműködésével kigyűjtöttük a renitens autósok számunkra érdekes adatait, ezért lehetett az, hogy 2003 áprilisa előtt kerestük meg őket. Ezeket az adatokat a legfelsőbb bírósági állásfoglalás nyomán megsemmisítettük, de az általunk korábban indított bírósági eljárások azóta is folynak. Mivel tavaly tavasz óta az 1999. évi 84-es törvény módosítását követően immár semmi akadálya nincs annak, hogy megszerezzük az információkat, azokat újból kikértük a központi nyilvántartóból, s újból kiküldtük a felszólításokat.
Eddig 15 ezer felszólítólevelet kézbesítettünk, amelyekre rendszerint négyféle módon reagálnak az érintettek. Sokan fizetnek, velük semmilyen követeléssel nem élünk a továbbiakban. Jó néhányan reklamálnak, az üzemben tartók és a tulajdonosok közül többen arra hivatkoznak, hogy nem is ők vezették a kocsit. Csakhogy ez egy polgári törvénykönyv hatálya alá tartozó ügy, ezért legfeljebb annyit érnek el vele, hogy miután kifizették az addigra már rendszerint tízezrekre duzzadt pótdíjat, megpróbálhatják behajtani a pénzüket a valódi vezetőtől.
A harmadik kategóriába a nem fizetők tartoznak. Számukra a bíróság közreműködésével fizetési meghagyást postázunk. Amennyiben erre sem érkezik hozzánk, illetve akkor már a bíróságra érdemi reakció, legalább egy egysoros ellentmondás, az ügy 15 napon belül jogerőre emelkedik, s megkezdődik a végrehajtási eljárás. Ekkor még mindig van lehetőség a pótdíj, illetve a járulékos költségek befizetésére, a gyakorlat azonban az, hogy néhány hét után az ügyet átadjuk a bírósági végrehajtónak, aki kezdeményezi a delikvens ingóságainak behajtását, illetőleg ha az nincs, ingatlanjának megterhelését. Ha perre kerül sor, állunk elébe, eddig 90 százalékon felül nyertünk a notórius mulasztókkal szemben.
Bevallom, akinek ténylegesen semmi értéke sincs, azzal nem tudunk mit kezdeni, hiszen adósok börtöne ma már nem létezik. A negyedik kategória az “ismeretlen címzett”. Esetükben a gépkocsi tulajdonosát a lakcím-nyilvántartásból szoktuk felkutatni, általában sikerrel. S végül még azt is hozzá szeretném tenni, hogy hamarosan a külföldi rendszámmal sem lehet megúszni a fizetést, ugyanis éppen a napokban hozunk össze egy megállapodást egy olyan céggel, amely visszamenőleg, az EU más tagállamaiban is vállalja a végrehajtást.
Az idő pénz
– A Budapesti Önkormányzati Parkolási Kft. jogi képviselőjeként én a behajtás gyakorlati részével foglalkozom – mondta el lapunknak dr. Kézdi Andrea. – Hozzánk már csak akkor kerül az ügy, ha az autós a parkolási társaság felszólításai ellenére sem fizet. Ekkor bírósághoz fordulunk, amely fizetési meghagyást kézbesít a nemfizető autósnak. Mindenekelőtt igyekszünk meggyőzni mindenkit, vegyék komolyan a fizetési meghagyást, hiszen jobban jár az, aki kiegyenlíti a tartozását, ekkor ugyanis 3 százalék eljárási költséggel növekszik a terhe. Ha perre kerül az ügy, a vesztes felet 6 százalékos perköltség megfizetésére is ítéli a bíróság. A legrosszabb azonban a végrehajtó, aki a jogerős ítélet után bizony nem teketóriázik, és vagy az ingatlan megterhelésével, vagy ingóság végrehajtásával a jog keretein belül könyörtelenül behajtja az autóstól a parkolási társaságot illető pénzt, megfejelve a bíróság, az ügyvéd és a saját költségével. Ez utóbbi egy 400 ezres tétel esetén például 150 ezer forint!
Emberibb parkolást!
A fizetőparkolási rendszer visszásságai ellen küzdő civil szervezet titkára, Bertalan Zoltán véleményére is kíváncsiak voltunk: – Noha már 2001 óta létezünk, akkoriban az internet számított az igazi fórumunknak. A világháló mind a mai napig a legfontosabb szócsövünk, a www.extra.hu/digifon cím alatt található honlapunkon sok érdekességet tárunk a nyilvánosság elé. Akinek van ideje arra, hogy végigolvassa, annak ajánlom a kezdő oldalunkról közvetlenül is elérhető, egyébként pedig a www.index.hu Autó-motor rovatának „Parkolás, pénzért mindent megtehetnek” című fejezetében megfogalmazott több mint 7500 hozzászólást. Miután már évekkel ezelőtt is rengeteg hozzászólás gyűlt össze, elhatároztuk, komolyan nekilátunk egy hatékony érdekvédelmi szervezet felépítésének. Ezzel jelenleg ott tartunk, hogy folyamatban van a cégbíróságon az Emberibb Parkolásért Mozgalom bejegyzése, rövidesen tehát hivatalos civil szervezetként folytatjuk az autósok érdekvédelmét. Igen, szeretném hangsúlyozni, nem parkolóóra-rombolásra, durvaságra biztatjuk az autósokat. Elsősorban értelmes javaslatokkal kívánunk hozzájárulni ahhoz, ami a nevünkben is benne van, azaz az emberibb közterületi parkoláshoz. Az érintett önkormányzatoknak javasoltuk például, hogy a jelenlegi zéró türelmi idő helyett a parkolás kezdetekor, illetve a parkolójegy lejártakor 15 perces türelmi idő álljon az autós rendelkezésére a pénzváltásra, illetőleg a helyszín elhagyására. Eddig úgy néz ki, ezt az egy ötletünket átgondolják az illetékesek, viszont az utólag fizethető parkolási díjról, továbbá a néhány parkolóőr visszaéléseit bemutató bizonyítékainkról hallani sem akarnak. Több jogásszal is folytattunk megbeszéléseket, így elmondhatom, a parkolásra és a pótdíjra, valamint annak behajtására vonatkozó jogszabályok több helyen sántítanak. Erről, valamint éppen egy konkrét ügyben folyó perünkről többet egyelőre nem kívánok nyilatkozni, ugyanakkor remélem, minél hamarabb be tudok majd számolni tényekről, az események alakulásáról.
