A Gazdasági és Közlekedési Minisztériumban több munkabizottság vizsgálja a sztrádákra vonatkozó szabványokat – mondta lapunknak Tóth Judit szóvivő. A GKM azt tanulmányozza, hogy a szigorú előírások enyhíthetők-e anélkül, hogy a biztonság rovására menne – eredmény a jövő héten várható. Információink szerint a magyar műszaki előírások sokkal szigorúbbak a környező országokénál, enyhítésükkel akár 25 százalék is megspórolható lenne. A választások közeledtével ismét felerősödött a sztrádaépítés körüli számháború. A nagyobbik ellenzéki párt szerint kilométerenként átlagosan egymilliárd forinttal drágábban épültek ebben a ciklusban az autópályák, mint az előzőben.
Szilágyi András, a Nemzeti Autópálya (NA) Rt. vezérigazgatója szerint azonban a hasonló szakaszok fajlagos főpályaárait 2005. évi árszinten összehasonlítva nincs nagy eltérés az utóbbi évek beruházásai között. Eszerint például a 2000–2002 között épült M3-as kilométere közel 938,4 millió forintba került, az M6-os 2005–2007 között elkészülő része pedig 1,17 milliárdba. (A számításkor figyelembe vették a közben változó finanszírozást is: korábban előleget kaptak a kivitelezők, most pedig a késleltetett fizetés a gyakorlat. Ez az árban is megmutatkozik.) Ugyanakkor kedvezően hat az árra, hogy a közbeszerzéseken egyre több a pályázó, nagyobb a verseny. Nemzetközi összehasonlításban sincs szégyellnivalónk – véli a vezérigazgató. Horvátországban például átlagosan 1,4-1,5 milliárd forintnak megfelelő összegbe kerül egy kilométer sztráda, de akad, ahol eléri a 2,5 milliárdot is. A fajlagos főpályaárat nézve Ausztriában sem készülnek olcsóbban a gyorsforgalmi utak. A korábbi számítások egy része azért is megtévesztő lehet, mert nem a főpályaárakkal készültek. Márpedig csak ezeket a lecsupaszított költségeket lehet összehasonlítani – mondja Szilágyi András –, hiszen nálunk sűrűbben épülnek ki csomópontok, s ezek drágítják a beruházást.
Ennek oka, hogy a gyorsforgalmi útfejlesztéseknek gazdaságélénkítő szerepe is van, így az a cél, hogy minél több települést kapcsoljanak be a hálózatba. Emiatt sokszor önkormányzati igényeket is kielégítenek. Ezzel szemben Horvátországban az volt a cél, hogy a sztráda minél előbb elérje a tengerpartot. A szakember elismeri, hogy túl szigorúak a hazai műszaki előírások. Az osztrák, szlovén sztrádákkal összehasonlítva a magyar szakaszokat, kiderült, hogy egyebek között a leállósávok, a vízelvezető és a vadvédelmi rendszerek is túlbiztosítottak, esetenként kétszer-háromszor. Az ezek esetleges enyhítését, illetve az ezzel járó spórolási lehetőségeket firtató kérdésünket a minisztériumi munkabizottságokra hivatkozva hárította el a vezérigazgató.