Sok internetes mémnek, élcelődő hozzászólásnak szoktak alapul szolgálni a Magyar Közút téli üzemmódra való átállásáról és gépszemléiről szóló tudósítások, mikor általában elhangzik a kijelentés: felkészültek a télre. Sztana Zoltán, a társaság Bács-Kiskun megyei igazgatója pénteken a kecskeméti mérnökségen tartott sajtótájékoztatón részletes elmondta, milyen előkészületeket tettek az előttünk álló hideg hónapokra. Többek között szakembereik rendbe tették és beüzemelték a munkagépeket, téli felszereléssel látták el az univerzális járműveket, alaposan beraktároztak sóból, és a szűkös munkaerőpiacon is igyekeztek feltölteni létszámukat, vagy átcsoportosításokkal megoldani a munkavállalók hiányát. Mint az igazgató kijelentette, lehetőségeikhez mérten tehát arra tényleg felkészültek, hogy átlagos téli időjárási körülmények között elvégezzék a hó- és síkosságmentesítést, de a szélsőségesebb időjárás következményeit (ha rövid időn belül nagy mennyiségű hó esik le, esetleg nagy erejű széllel kísérve) nem képesek kivédeni, mert az messze meghaladná erőforrásaikat.
Például elég abba belegondolni, hogy a megye 2197 kilométernyi közútjára 33 nagy teljesítményű, sószóróval és hóekével is felszerelt tehergépkocsija van a cégnek, e mellé még négyet bérelnek. Magyarán egy teherautóra közel 60 kilométeres útszakasz jut, ezzel szemben Ausztriában, Burgenlandban feleannyi, 30 kilométer. Ha a kombinált gép 30-40-nel halad (ennél többel nem célszerű, mert nem lenne hatékony a sózás, hókotrás), akkor akár 2 órába is beletelhet, míg a szakasza végére érkezik, és fordulhat vissza, és persze az is idő, amíg a mérnökségről egyáltalán eljut a kezdőponthoz, hiszen értelemszerűen nem minden szakasz a sóraktáraknál kezdődik, hanem akár 10-20 kilométerrel távolabb (ezért látni, hogy felemelt ekével mennek). Nem árt azt se figyelembe venni, hogy a síkos utakon a Közút teherautói is ugyanúgy csúsznak, mint más járművek. Így hiába iparkodnak, egy útszakaszon akár 4-5 óra is elmúlhat, míg újra feltűnik a várva várt narancssárga hókotró, és sajnos lefagyhat a leesett hó. Az igazgató már előre tudja, hogy emiatt – akárcsak a korábbi években – rengeteg felháborodott telefonhívást és panaszt fognak kapni. Aki tényleg nem hiszi el, hogy egy adott úton dolgozott a Közút gépe, annak vissza is tudják keresni a rendszerből a bizonyítékot. Ugyanis minden teherautó, hómaró GPS-nyomkövetővel van felszerelve, így tökéletesen nyomon követhető, az adott időpontban hol járt éppen. Sztana Zoltán egy felgyorsított videóval illusztrálta is, hogy idén januárban egy nap leforgása alatt hogyan mozogtak az országban a gépek – különösen tanulságos, hogy éjjel 3 óra és reggel 6 között mekkora volt a „nyüzsgés”, hogy reggelre megtisztítsák az utakat.
– Az emberek általában azt várják, hogy ugyanúgy tudjanak télen közlekedni, mint nyáron. Ez teljesen kizárt, nem azért, mert nem végezzük jól a munkánkat, hanem mert egyszerűen fizikailag nem lehetséges. Senki ne számítson csodára – jelentette ki Sztana Zoltán. Magyarázatként hozzátette: ha sikerül is időben kiszórniuk a nedves, kalcium-kloriddal kevert sóoldatot, és megakadályozzák a jegesedést (magyarán maximálisan teljesítik a feladatukat), a gumiabroncsok tapadása a száraz úthoz képest így is a felére esik vissza már 60 kilométer/órás sebességnél.
