A közlemény szerint a regisztrációs adó 2004-es bevezetése óta mind az új-, mind a használt autók kereskedelme folyamatosan s jelentősen csökken, százezrek foglalkoztatását veszélyeztetve. 2003-ban még 208 441 új és 72 315 használt autó érkezett be hazánkba. 2007-ben 171 012-re csökkent az eladott új autók száma, de tavaly már csak 152 884 talált gazdára. Mindeközben a használt autókra beadott regisztrálási kérelmek száma is drasztikusan csökkent, 2008-ban 42 ezret, azaz a 2003-as szintnek már csak az 58 százalékát érve el.

A hazai járműipar az öt szűk regisztrációs adós esztendő alatt, elveszítette a munkája nagy részét jelentő autók 30,6 százalékát: az új autók esetében több mint 26 százalékot, a használtaknál pedig közel 42 százalékot. Még szűkebb évek következnek, ha nem lép sürgősen a kormány is, ahogyan sorban teszik ezt más országok kormányai is a foglalkoztatottak védelmében – áll a közleményben.

A szövetség szerint a legkézenfekvőbb megoldás esetében a regisztrációs adó csökkentése és végső soron eltörlése lehet, hiszen ilyen magas, minimum 250 ezer, de akár több millió forintos adóterhelés ilyen alacsony, 160 ezer forintos (bruttó) átlagkereset mellett nincsen sehol máshol Európában. Ezzel sikerülhet növelni a hazai autógyártók, beszállítók és kereskedők versenyképességét és megőrizni az általuk fenntartott munkahelyeket.

Már eddig is a költségvetési bevételek kockáztatása nélkül lehetett volna csökkenteni a 4. kategóriától felfelé (magas köbcentis autók) a regisztrációs adó díjtételeit, hiszen ezen kategóriákban a külföldön történő regisztrálás széles körben elterjedt. Így egy jelentős regisztrációsadó-csökkentés összességében akár jelentős bevételemelkedést is hozhat a költségvetés számára. Nem véletlen, hogy több mint 10 ezer autó közlekedik a hazai utakon szlovák és egyéb más külföldi rendszámmal, ideje lenne őket bevonni a Magyarországon adót fizetők körébe – véli a szövetség.