Kérdés ugyanakkor, hogy jó hírnek számít-e, hogy a brit kormány kész 2,3 milliárd font értékű kölcsönt biztosítani az iparágnak, hogy fedezze a hitelválság okozta forgalomesést. A decemberi 21 százalékos eladáscsökkenés – amelynek révén 108 ezer kocsi kelt el – húsz éve a legnagyobb volt Nagy-Britanniában, a gyártás pedig az egy évvel korábbi felére esett. Az angol autóipar szinte teljes mértékben külföldi kézben van már, és folyamatosan csökken az alkalmazottak száma. A legnagyobb mértékű, 1200 fős leépítést a Nissan jelentette be sunderlandi gyárában, de az indiai Tata csoporthoz került Jaguar és Land Rover munkásai közül is 450 kerül az utcára.
Az utóbbi két márkát tavaly adta el a Ford Motor, amely tegnap 5,9 milliárd dolláros utolsó negyedéves veszteséget jelentett be, míg egy évvel korábban még csak 2,8 milliárd dollár volt a negyedik negyedéves nettó veszteség. A világcég leányvállalata, a Ford of Europe viszont 1989 óta első alkalommal ért el egymilliárd dollárt meghaladó, pontosan 1,06 milliárdos adó előtti nyereséget. Az európai Ford üzleti forgalma a 2007-es 36,5 milliárd dollárról tavaly 39 milliárdra emelkedett.
Azt követően, hogy a napokban megírtuk: hat németországi Volkswagen-gyár, valamint a győrivel együtt három Audi-üzem áll le egy hétre február végén, a Volkswagen bejelentette, hogy portugáliai gyárában is szüneteltetni fogja a termelést. E szerint az első negyedévben az Eos és a Scirocco modellek szerelősora 16, míg a Sharané és az Alhambráé 17 munkanapon áll majd. A VW AG ugyanakkor fenntartja a 2010-ig szóló, 541 millió eurós fejlesztési tervét, amely során növelik a portugál Autoeuropa-gyár kapacitását. A gyár jelenleg évi 180 ezer kocsi kibocsátására képes, de tavaly és tavalyelőtt nem érték el a 100 ezer darabos határt.
Az autóipar számára is elektromos csatlakozókat gyártó Molex kivonul Szlovákiából, és bezárja ezerfős gyárát, és eladják az Eybl Slovakiát is, a Prevent DEC GmbH osztrák leányvállalatának. Hatszáz alkalmazottja közül 250-nek mondott fel az autókárpit-gyártó Eybl International AG Németországban, és azt remélik, most már meg tudnak egyezni a hitelezőkkel, és fenntarthatják a hazai, ausztriai két gyárat. Folytatják a külföldi leányvállalatok kiszervezését, amelyek közül első volt a magyar leányvállalat.
Az elmúlt fél év eseményei után a fentiek nem jelentenek nagy meglepetést, annál inkább az óceán túlpartján készült öszszesítés, amely szerint tavaly 10 százalékkal kevesebb, alig 316 ezer hibrid autó kelt el a hibridek legnagyobb piacán, az Egyesült Államokban. Pedig májusban, amikor négy dollárra emelkedett egy gallon (amerikai gallon: 3,7 liter) benzin ára, vagyis már 170 forintba került literje, odaát mindenki a kiskocsik, valamint a méretükhöz képest kis fogyasztású hibridek forgalmának fellendülésére számított. Aztán jött a hitelválság, zuhant az olaj ára, és összezavarodtak a tervek.
„Ha másfél dollárba kerül egy gallon benzin, az amerikaiak nem fognak fizetni az üzemanyag-takarékos technológiáért” – jelentette ki Bob Lutz, a General Motors alelnöke a hét végén zárult detroiti autószalonon. Kijelentése ugyanakkor csak a mostani helyzetre vonatkozik, viszont a múlt évben éppen a hitelválság okozta vásárlóerő-csökkenés húzta ki a hibridek alól a talajt. Mert ezek az autók drágábbak, mint az azonos méretű és felszereltségű szokványos kocsik.
