Az Európai Unió finanszírozza azt a kutatást, amelynek célja, hogy tíz éven belül már valóság legyen az egymást automatikusan, konvojban követő autók az utakon, elsősorban a gyorsforgalmi úthálózatban.
A SARTRE projekt új mérföldkövéhez érkezett, mostanáig csak elméletben és szimulációban vizsgálták az egymást követő autókat, nemrég azonban elvégezték az első, éles tesztet is. Az eseményre a Volvo göteburgi fejlesztőközpontjában került sor, ahol sikeresen együttműködött az összesen hét beszállító rendszereiből álló szerkezet. Külön nehezítésként a téli időjárási körülmények voltak a tesztpályán, ami különösen a kamerával tájékozódó rendszerek esetén adott okot izgalomra.
A nehézségek ellenére gond nélkül követni tudta a kamiont a Volvo S60-as tesztautó. Miért épp a Volvo az egyik legnagyobb támogatója a SARTRE projektnek? Egyrészt mert nagyban csökkenti a balesetveszélyt, hiszen a fárasztó, hosszú távú vezetés során a követő sofőr kipihent marad, másrészt az egymást szorosan követő autóknál a hátul haladók kisebb légellenállása miatt a fogyasztás, és ezáltal a környezetszennyezés is csökken. A sérülésekkel járó balesetek bekövetkezténél általában 80 százalékban a vezető a hibás, és az egyenletes haladásnak köszönhetően 20 százalékkal csökkenhet a hátul lévő autók fogyasztása. Ráadásul mivel egymást alig pár méterre követik a járművek, sokkal jobb a helykihasználás, azaz kisebb a torlódások kialakulásának esélye.
Azért néhány kérdést felvet a SARTRE projekt. Jelenleg egy személyautó volt képes követni egy kamiont. Vajon több személyautóval, nagyobb sebességgel is megbirkózik a rendszer? Mi van a sávváltásoknál, ahol az elöl haladó jármű már kimegy a megelőzött teherautó elé, de a mögötte haladó még az előzött jármű mellett halad. Hogyan lehet megakadályozni, hogy ne ütközzön bele? Apró csavar még a gépezetben, hogy nem szünteti meg a vezető felelősségét a SARTRE, csak épp egyvalakire testálja 2-3-4 autó vezetésének terhét. Honnan tudja a konvojhoz csatlakozó sofőr, hogy mennyire fáradt a legelöl haladó? Még van nyolc év ezeknek a kérdéseknek a megválaszolására, hiszen 2009 szeptemberében indult útjára a SARTRE projekt, és tíz évet szánnak a megbízhatóan működő rendszer kifejlesztésére.