A hasznosítók jogszabályi szigorítást és hatósági ellenőrzéseket kérnek, ellenkező esetben a roncsautók többsége továbbra is az engedély nélküli bontókhoz áramlik. „Hová tűnt 30 ezer tonna veszélyes hulladék négy hónap alatt?” – teszik fel a kérdést egyre türelmetlenebbül azok a gépjárműbontó és hulladékhasznosító vállalkozások, amelyek milliárdokat fektettek az elmúlt egy évben a hazai roncsautó-begyűjtő és -feldolgozó rendszerek kiépítésébe.
A tavaly elfogadott szabályozás értelmében a gépjárműgyártó és -importőr cégeknek az idén június 30-ig szerződéssel kell igazolniuk, hogy egy olyan országos lefedettségű hálózat áll mögöttük, amely átvállalja a roncsautók hasznosítási kötelezettségeik teljesítését. Ennek megoldására három cégcsoport fogott bele egy-egy országos rendszer felállításába; a Car-Rec Kht., az Ereco Rt. és a Loacker Recycling Kft. szervezésével létrejövő hálózatok az elmúlt évben egy-egy, 46–60 telephelyből álló rendszert szerveztek, amelyek közül egyedül a Car-Rec Kht. mögött álló cégek 3 milliárd forintot fordítottak a begyűjtés és a környezetvédelmi szempontból megfelelő feldolgozás feltételeinek megteremtésére.
A gond „csak” az, hogy a roncsautók egyszerűen nem jelennek meg a hálózatoknál. Becslésünk szerint ebben az évben eddig mintegy 30 ezer gépjárművet selejteztek le az országban, ám ebből kevesebb mint ezret adtak le a három nagy hálózatnál. A veszélyes hulladéknak minősülő roncsok többsége a közterületeket csúfítja, vagy magánemberek ingatlanjain áll, esetleg engedély nélküli bontóknál kötött ki – fejtette ki Balatoni Henrik. A Car-Rec Kht. ügyvezető igazgatója szerint ennek oka az, hogy a gépjárművek forgalomból történő kivonásakor a tulajdonos – a korábbi szándékok ellenére – nincs rákényszerítve arra, hogy olyan elismervényt mutasson fel, amely igazolná, hogy egy regisztrált bontóban adta le autóját.
A Car-Rec Kht., az Ereco Rt. és a Loacker Recycling Kft., valamint a hozzájuk csatlakozó Gépjárműbontók Országos Egyesülete emiatt a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztériumhoz (KVM) fordult, azt kérve: a tárca a Belügyminisztériumnál ismételten kezdeményezze a vonatkozó jogszabály módosítását. Ezt eddig a tulajdonhoz fűződő jog és a környezetvédelmi érdekek előbbségéről folytatott vita hátráltatta. Emellett javaslataink között szerepel, hogy a KVM a nyárra ígért hatósági akciósorozatába vegye be az engedély nélküli autóbontók ellenőrzését, s fontolják meg a gyártókra és importőrökre vonatkozó szankciórendszer kiterjesztését is, amennyiben az érintettek június 30-ig nem tesznek eleget szerződéskötési kötelezettségeiknek.
Eddig ugyanis mindössze három kötelezett: a Magyar Suzuki Rt., a General Motors Europe Kft., valamint a HungaroLada Kft. írt alá megállapodást hasznosító céggel, noha június 30-a után a forgalmazási engedélyét is bevonhatják az ezt elmulasztó vállalkozásoknak. A kötelezett és a hasznosító oldal részéről is kivárást érezni, mivel mindenki a lehető legkedvezőbb feltételek mellett szeretné megkötni a szerződéseket – fogalmazott Lukács Pál. A Magyar Gépjárműipari Szövetség ügyvezető igazgatója szerint ugyanakkor a gyártó és importőr cégek hamarosan lépéskényszerbe kerülnek a közeli határidő miatt.
A szakember tartja nem valószínűnek, hogy a nagyobb kötelezett- cégek közül bárki is megkockáztatná: nem állapodik meg hasznosító szervezettel, ehelyett a következő hetekben szerződéskötési dömping kezdődhet, s az is elképzelhető, hogy a gyártók és importőrök többsége végül anyagilag is részt vállal majd a hasznosításban. Ugyanakkor ahhoz, hogy a hasznosítórendszerek eredményesen működhessenek, a forgalomból való kivonás kapcsán valóban szigorításra van szükség. Ellenkező esetben a roncsautók többsége továbbra is az engedély nélküli bontókhoz áramlik, s ez minden szereplőnek kedvezőtlen lenne – tette hozzá Lukács Pál.
