A motorozás a honi klímának köszönhetően Magyarországon idényjelenség, a kétkerekűek szerelmesei kora tavasztól késő őszig hódolnak szenvedélyüknek, s számuk évről évre növekszik. A rendszerváltást követő években ugyan visszaszorult a hazánkban forgalomba helyezett motorkerékpárok száma, de az elmúlt években ismét reneszánszát élte a motorozás. Beszédes adat, hogy amíg 2000-ben a hazai motorkerékpár-állomány 91 ezer 193 kétkerekűből állt, addig tavaly már 122 ezer 705 motort tartottak nyilván, amelyek többségét az általános vélelmekkel szemben nem a robogók és segédmotorok alkotják, hanem a nagy teljesítményű (600 cm3-nél nagyobb) motorkerékpárok – mondta Kemenes Miklós, az Országos Balesetmegelőzési Bizottság elemző-értékelő munkatársa. A motorosbarát – korábban motoros rendőrként is szolgáló – szakember ismertetése szerint a leggyakoribb baleseti ok a sebességtúllépés, megelőzve ezzel az irányváltoztatás és kanyarodás szabályainak megszegését és a szabálytalan előzést. Ez utóbbi a legveszélyesebb: a baleset szinte minden esetben halállal végződik – állítja a szakember. Pausz Ferenc, az Országos Közlekedésrendészet vezetője szerint a balesetek a mentalitástól, magatartástól függnek, ugyanakkor szintén nem elhanyagolható ok, hogy jelentősen megnőtt a járművek száma az utakon – nemcsak a motoroké, hanem az autóké is. Pausz szerint a legnagyobb problémát az jelenti, hogy a legtöbben minden tapasztalat nélkül ülnek fel a nagy teljesítményű motorokra, ahelyett, hogy kisebb teljesítményű járműveken csiszolgatnák előbb tudásukat. Abban mindenesetre mindkét szakértő egyet ért, hogy az egyre riasztóbb képet mutató baleseti tendencia megfordításában elsősorban a motorosokkal való kommunikáció és együttműködés, valamint a felnövekvő generációk nevelése, oktatása jelenthet segítséget. A rendőrség és a motorosok kapcsolata egyébként meglehetősen ellentmondásos megítélésű idehaza: sokak szerint a rendőrök kifejezetten a motorkerékpáron közlekedőkre „utaznak”, míg a rendőrség szerint a közlekedés valamennyi résztvevője egyforma elbírálás alá esik. „Jó lenne, ha a szabályszegőkkel szemben hatékonyabban tudnánk fellépni, elsősorban a gyorshajtókkal szemben, szeretnénk, ha ez megjelenne a hazai jogszabályokban is” – ismeri el Kemenes, aki azonban azt is hangsúlyozza: „motorosbarátok vagyunk, nem általában a motorosok ellen lépünk fel, hanem azok ellen a motorkerékpárosok ellen, akik agresszív, durva módon sorozatosan megszegik a szabályokat. Nem szabad néhány szabálysértésből levonni azt a konzekvenciát, hogy a magyar motorosok általában véve szabálysértők lennének. Igyekszünk jó kapcsolatot tartani a motorosklubokkal, szinte valamennyi motoros márkatalálkozón részt veszünk, számos ismeretterjesztő anyaggal támogatjuk őket, ez a baleset-megelőzés egyik kiemelt területe” – cáfolja a rendőrség motorosokkal szembeni előítéleteivel kapcsolatos vélekedéseket az OBB munkatársa. A szakértők szerint ugyanakkor számos olyan problémával kell szembesülniük a rendőröknek, amelyeket a közlekedésben részt vevők biztonsága érdekében orvosolni kellene – csak egyelőre a rendőrség sem tudja, hogyan. „A szabálysértő motorosok többsége nagy sebességű gépekkel közlekedik, nehéz őket a forgalomból kiszűrni, ez komoly problémát jelent. Sok a szabálytalan előzés, gyakori a sebességhatárok túllépése. Rendkívül veszélyes a párhuzamos közlekedés esetén, hogy a gyorsabb előrehaladás érdekében szlalomoznak a forgalmi sávok között, komoly veszélyt jelentve magukra és a közlekedés többi résztvevőjére is” – vázolta a leggyakoribb problémákat Kemenes, hozzátéve, hogy ez ellen rendkívül nehéz fellépni. Hasonlóan vélekedik a hónap közepén első nyilvános rendezvényét tartó Bakonyi Betyárok motorosklub elnöke is. Kövi Gábor szerint ugyanakkor nemcsak a motorosok, hanem az autósok is megkerülhetetlenek a probléma rendezéséhez. „Sokszor egyáltalán nem veszik figyelembe, hogy mi is az utakon vagyunk, gyakran előfordul, hogy úgy előznek, hogy közben a motorost kis híján az árokba szorítják” – panaszolja a klub elnöke. Kövi ugyanakkor elismeri, hogy a motorosok egy részének mentalitásán is sürgősen változtatni kellene, s ehhez a rendőrséghez hasonlóan ő is a kölcsönös kommunikációt, az előadásokat és továbbképzéseket tartja a lehetséges járható útnak. „Első nyilvános rendezvényünkre ezért meghívtuk a motoros rendőröket is, akik a bemutatókon kívül előadásokat is tartottak” – mondta Kövi, aki szerint a rendőrség kifejezetten pozitívan áll a motorosokhoz. „Az emberek többsége ugyanakkor még mindig előítéletekkel viseltetik irántunk, ez pedig valószínűleg azok miatt a renitensek miatt van, akik folyamatosan megsértik a közlekedés szabályait, s ezzel nemcsak magukat és környezetüket veszélyeztetik, hanem a motorosok hazai társadalmi megítélését is” – tette hozzá a Bakonyi Betyárok vezetője.

Vezetéstechnikai tréningek

Hasonlóan látja a helyzetet Pausz Ferenc is, aki szerint némiképp segíthet a helyzeten a speciális továbbképzések megjelenése, illetve a profi oktatókkal folytatott vezetéstechnikai tréningek növekvő népszerűsége. A többszörös kanadai és magyar gyorsasági motoros bajnok, Szabó Attila vezetésével, valamint ismert és tapasztalt versenyzők oktatóként történő bevetésével a megbízható tudásszint eléréséhez próbál segítséget nyújtani a Hungaroring Motorsport Iskola (HMI, lásd: www.motoring.hu). A közlekedésbiztonság mindenek feletti fontosságát előtérbe helyező képzés 2002-ben vette kezdetét, azóta több mint hatszáz motoros „végzett” a HMI profi színvonalú elméleti és gyakorlati oktatásán. A HMI-nek a közlekedésbiztonság mind magasabb szintre emelésében is fontos szerepe van, amit az is bizonyít, hogy az iskola nemrégiben tevékeny résztvevője volt a rendőrség motorkerékpáros és gépkocsizó járőrversenye döntőjének, továbbá hatékonyan segíti a motoros járőrök továbbképzését.