Rögtön az elején le kell szögezni: a futószalagnak a jövőben is megvan a létjogosultsága, hiszen azon lehet nagy számban autókat gyártani. Azonban ma a piacon egyre többen akarnak egyedi autót maguknak, ezt pedig manapság csak viszonylag magas költségszinten lehet megoldani. A megoldást az jelenti, hogy munkaállomásokra szabdalják a szerelőszalagot, ahol nem egymás után haladnak végig az autók, hanem önjáró robotok szállítják azokat egyik helyről a másikra, így a bonyolultsága miatt hosszabb (manapság 30-60 másodperces ütemidővel mennek a szalagok) munkafázis van, de az sem akasztja meg a folyamatot. Ez a modul gyártórendszer a meglévő futószalag mellett, a végszerelési fázisban jelenik majd meg hamarosan az autógyártásban, a próbaüzem már zajlik Győrben, ahol a motorszerelés végső fázisát szervezték át ezzel a 20%-os termelékenységjavulást ígérő rendszerrel.
A digitalizációnak köszönhetően javul az autók minősége. Egyfelől a problémás kérdésben virtuális valóságban konzultálhatnak majd a mérnökök akár a fejlesztőkkel, akár a gyártástervezővel, akinek nem kell fél-egy nap alatt átrepülnie a világ másik oldalára. A számítógépes képelemzés fejlődésének köszönhetően az elvégzett munkafolyamatok ellenőrzése is valós időben történik, a kamera képéről meg lehet állapítani, hogy helyesen rögzítette-e az elektromos csatlakozást a munkás, és csak azt követően megy tovább a munkadarab, ha a számítógép is áldását adta rá.
De például a villanymotoros csavarozó is kap elektronikus felügyeletet, és ha azt érzékeli a gép, hogy nem megy rá az anya a menetre – a megengedett szint fölé megy a nyomaték –, akkor magától letilt és új anya használatára utasítja a dolgozót egy fényjelzéssel. Amíg a munkásnak 1,5-2 másodpercébe kerül egy ilyen hiba felismerése, az okos csavarozóval 0,7 másodperc alatt megvan. Ez a 7 tized is sok egy 30 másodperces ütemidejű szerelésnél, és a gyorsabb érzékelésnek köszönhetően úgy tud javítani a munkás, hogy a szalagot nem kell megállítani, nem fog stresszelni.
A 3D nyomtatás szép dolog, de kifejezetten lassú, nagyjából 1 kg/nap teljesítménnyel dolgoznak az acélnyomtatók. Kifejezetten az Audi számára fejlesztették ki a világ jelenlegi legnagyobb, 40 cm élhosszúságú tárgyakat megformálni képes gépét, amely Ingolstadtban dolgozik – jelenleg öntőformákat készítenek rajta. Az itt készülő formákba hűtőcsatornákat tudnak elhelyezni, így az öntödében a hagyományos eljárással készülőhöz képest harmadával rövidebb idő alatt hűlnek ki a késztermékek, és a minőségük is jobb, kevesebb a zárvány és a repedés.
Eddig 45 tonnásak voltak a karosszérialemezek megformálásához szükséges présszerszámok, ezek tömegét a legújabb tervezőszoftverek segítségével 9 tonnával sikerült csökkenteni a fokozott alumínium- és műanyaghasználattal, csak oda kerül acél, ahol arra szükség van. Nem is ez a 9 tonna megtakarítás a lényeg, hanem az, hogy a préselés során kevesebb tömeget kell mozgatni, ami kevesebb energiafelhasználást jelent – naponta több ezer alkalommal!
S akkor itt van még a „kaméleonnyelv” is, ami szintén jelentős hatékonyságnövelést eredményez majd. Egy olyan univerzális fogóról van szó, amelynek a végén egy, kívül érdes felületű légzsák van, amely körbefogja a kívánt alkatrészt, ha kiszivattyúzzák belőle a levegőt – az érdes felület utal a kaméleonra. Az a lényeg, hogy bármilyen alakú és felületű, legfeljebb 0,7 kg-os alkatrészt meg tud fogni ez a robotkar, legyen szó tetőantennáról, lambda-szondáról, vagy akár apró alkatrészeket tartalmazó hungarocell tartóról. Pont a nekünk tartott demonstráció idején makacsolta meg magát s szerkezet, a lambda-szonda félúton kiesett a „műnyelv” fogásából, ilyet még a mérnökök sem tapasztaltak korábban. Prototípus készülékről van szó, amely látogatásunkig hat hónapon keresztül tökéletesen működött…
Gép és ember
Az Asszisztált Valóság programban, például a gyári felújított motorokat összerakó szakemberek segítségére siet a számítógép, amikor a dolgozó nem tudja, hogy mit kell tennie. A számítógép tudja, hol akadt el, és rögtön segít – ha van, oktatóvideót is lejátszik. Azt még vizsgálják a szakemberek, hogy okosszemüveggel dolgozzanak, vagy elég lesz-e a munkaállomás mellett elhelyezett érintőképernyő. Előbbi problémája az akkumulátor miatt korlátozott üzemidő, és mivel ugyanúgy a kezet kell használni, mint az érintőképernyőnél, utóbbi látszik életképesebb megoldásnak.
Az Autó-Motor ott van a Facebookon is! Klikkelj ide, és lájkolj minket a legérdekesebb hírekért és a lappal kapcsolatos friss infókért!
