Téli gázolaj. Az átlag autós nem is tud róla, hogy télen más gázolajat tankol, mint nyáron, és néha a Volán társaságok is belefutnak abba a hibába, hogy a nyári gázolajból spájzolnak be télire – aztán meg csodálkoznak, hogy nem indulnak a buszok az első hideg reggelen. De miért is kell kétféle gázolaj? A gondot az jelenti, hogy a gázolajban a hideg hatására kikristályosodnak egyes alkotórészek, amelyek aztán eltömítik a szűrőket, és fizikailag megakadályozzák a motor működését. Különböző adalékokkal lehet növelni az üzemanyag hidegtűrő képességeit, és mindezt idő előtt kell egyfelől fejleszteni, másfelől gyártani. Nagyjából 2-3 hét kell ahhoz, hogy a kutakon is lecserélődjön az üzemanyag, így ennyivel hamarabb már a hideg álló üzemanyagot kell szállítani a töltőállomásokra.
Minderről a százhalombattai finomítóban működő nagyjából 30 fős kutatás-fejlesztés részleget vezető Dr. Holló András beszélt a meghívott újságíróknak. Az egész apropója az új MOL EVO NEO Diesel téli gázolaj, amelyet itt helyben fejlesztettek, a helyi igényeknek megfelelően. A legfontosabb újdonság, hogy a tavalyi télen tapasztalt, szokatlanul hosszú ideig tartó kemény hidegek miatt jelentősen javítottak a gázolaj hidegtűrő képességén. A szabvány (nemzetközi és magyar) – 20 °C-os CFPP (hideg szűrhetőségi határértéket) ír elő, a MOL prémium gázolaja – 31 °C-ot tud. A laboratóriumi mérés egyébként nem elég a vizsgálathoz, a nemzetközileg elfogadott mérési módszer szerint egy 45 mikronos szűrőn keresztül folyatják át a gázolajat – a gyakorlat ezt már meghaladta, ennél finomabb üzemanyagszűrőket is használnak már a modern dízelmotorok. Nincs mese, tesztelni kell, motorban.
Az összes, MOL által forgalmazott üzemanyag teljesíti a szabványban előírt tulajdonságokat, az EVO NEO gázolaj sokkal többet tud – nem csak az adalékolás miatt, szelektált kőolajból finomítják a prémium gázolajat. Jogos a kérdés, a nem létező üzemanyagot hogyan állítják elő a tesztelés céljára? A fejlesztőrészleg barakkjában megtalálható a finomító kicsinyített változata, ahol nem ezer tonnákban, hanem literekben mérhető mennyiségben készítik az üzemanyagokat kifejezetten e célból. Utóbbi a laborvizsgálatok mellett valós, motorban történő tesztelést is jelent.
A hidegindítási tulajdonságokat egy, -30 °C-os hőmérsékletig hűtő hidegkamrában vizsgálják, a próbapadon pedig újra és újra ugyanazokat a vezetési ciklusokat futják le az autók – egy dízelmotoros koda Octavia és egy Peugeot 406 segítségével vizsgálják a gázolajok tulajdonságait. A bérelt autók felhasználásáról tud a bérbeadó, több éven át nyúzzák ugyanazokat az autókat, az itt dolgozók saját bevallásuk szerint nem vásárolnák meg használtan ezeket az autókat. A km-számlálón olvasható futásteljesítménynél jóval nagyobb igénybevételnek voltak ezek kitéve. Vannak motor-próbapadok is, Mercedes, Peugeot és VW dízelek állnak a fejlesztők rendelkezésére, az új üzemanyag tulajdonságainak régivel való összehasonlítására.
De miért kell sokat tesztelni? Az adalékok esetében előfordulhat, hogy azok semlegesítik egymás hatását – az is lehet, hogy csak bizonyos koncentráció esetén. Minden egyes apró változtatást ki kell próbálni. Azt is elmondták, hogy igen, lehetséges olyan üzemanyagot készíteni adalékolással, amely nagyobb teljesítményt és alacsonyabb fogyasztást nyújt a kúton kaphatónál, de jellemzően úgy, hogy a termék egyéb tulajdonságai – jellemzően a télen fontos jellemzők – romlanak, nem teljesíti a szabványos követelményeket az üzemanyag. A MOL EVO NEO Diesel esetén igyekeztek minden tulajdonságon javítani.
Nagy felbontású képeket az Autó-Motor Facebook oldalán találnak, a Galériában.
Az Autó-Motor ott van a Facebookon is! Klikkelj ide, és lájkolj minket a legérdekesebb hírekért és a lappal kapcsolatos friss infókért