A múlt év végén elfogadott adótörvény-módosítások szerint az idén – január kivételével – havonta az 1600 köbcenti alatti gépkocsik után 7000, az ennél nagyobbak után 15 000 forintot kell leróni minden, nem magánszemély tulajdonában lévő személyautó után, a negyedévet követő hónap 12-éig.

Elsősorban az evás vállalkozások adnak túl a céges járműveken, mivel nekik korábban egyáltalán nem kellett ilyen jellegű terhet fizetni. Miután az evás cégek költséget sem számolnak el a járművek után, így nekik semmiképpen nem éri meg a vállalkozás tulajdonában tartani a személygépkocsikat.

Sok személyautó tehát a cégek helyett magánszemélyek tulajdonába kerül, akik – ha nem számolnak el tételes költséget a járművek után – nem alanyai az új adónak. Lapunk számítása szerint az átíratással járó költségek már fél év alatt megtérülnek, még akkor is, ha a cégautóadóból minden esetben le lehet vonni az ugyanazon gépkocsi után befizetett súlyadót.

Az átíratás azonban nem egyszerű folyamat, ehhez ugyanis szükség van a gépkocsi adásvételi szerződésének eredeti példányára, a kötelező felelősségbiztosítás befizetését igazoló iratokra, érvényes műszaki vizsgára, valamint – ha az ügynek vállalkozás is részese – a cég-vezető meghatalmazására. Költségeket is jelent az átírás: ilyen az eredetiségvizsgálat, az iratok cseréje, a vagyonszerzési illeték, valamint az átruházáshoz szükséges cégkivonat beszerzése. Mindez összesen mintegy 70-75 ezer forintot tesz ki.
A pontos összeg függ a személygépkocsi korától, teljesítményétől és a köbcentimétertől is.

Kérdés, hogy ilyen alapos procedúrára akkor is szükség van-e, ha az „adás-vétel” során mind a két felet ugyanazon személy képviseli, mint cégvezető és mint magánszemély. Emellett aggályos az is, hogy a tapasztalatok szerint az autók eredetiségvizsgálata során a vállalkozás beazonosításának folyamata korántsem egységes – mutat rá a Magyar Könyvelők Országos Egyesületének (MKOE) felhívása. Van, ahol kérik a cégiratokat, van, ahol nem, és kérdés az is, hogy az eredeti – netán közhiteles – okiratokra vagy csak másolatokra van-e szükség. Holott az eredetiségvizsgálatot végzők a cégkivonatokat a világhálón is megtalálnák, és ezzel időt és több ezer forintot takaríthatnának meg a vállalkozásoknak – véli Ruszin Zsolt, az MKOE fővárosi elnöke.
A bürokratikus ügymenet ellenére a szakember már találkozott olyan esettel, ahol a meghatalmazás nem tükrözte a cégvezető szándékát, vagyis a céges gépkocsi úgy került át egy magánszemély tulajdonába, hogy a vállalatvezetés erről nem is értesült. Az MKOE szerint ezért szükség van arra, hogy a tulajdonos a kormányzati Ügyfélkapu rendszere és a cégjegyzék segítségével mindenképpen tudomást szerezzen az eredetiségvizsgálat és az átíratás tényéről.