Hamarosan sor kerül a Rijekát és a szlovén határt összekötő 9 kilométeres szakasz átadására is. A határkapcsolat megteremtésével azonban az építkezések üteme nem lassul. A 2001-ben elfogadott közutakról szóló törvény alapján 2008-ra a jelenlegi 1018 kilométer helyett már 1500 kilométernyi sztráda lesz az országban. Még az ősszel megkezdik újabb 135 kilométer építését, amely magában foglalja majd többek között a Zágráb és Sisak közötti 46 kilométeres szakaszt is, 2008-ig pedig egészen Eszékig elkészülhet a pálya. A következő négy évre szóló tervek között szerepel a teljes dalmát tengerpart beutazását lehetővé tevő, Splittől Plocéig tartó 96 kilométeres szakasz befejezése is.
Az építkezésekre és útfelújításokra a zágrábi kormány a következő években összesen 32 milliárd kunát, azaz 4,2 milliárd eurót szán, ez a tervek szerint 257 kilométer új út megépítésére lehet elegendő. A fenti összegből útfelújításra 10,8 milliárd, míg hiteltörlesztésre 1,6 milliárd kunát különített el. A sztrádaépítési ütem valóban impozáns, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy az első, Zágráb–Karlovac szakasz 1971-es megépítése és 2000 között összesen 470 kilométernyi gyorsforgalmi utat adtak át, míg 2001 és 2005 között az autóutak hosszát sikerült megduplázni.
A teljesítmény azonban nem egyedülálló a térségben, hiszen 10 év alatt Szlovénia is megduplázta autópálya-hálózatát, elérve 441 kilométert. A szlovének emellett azzal is dicsekedhetnek, hogy a régióban náluk a legmagasabb az egy millió főre jutó sztrádahossz: 220 kilométer. Ezzel megelőzik Horvátország 206, Ausztria 200 és Olaszország 116 kilométerét is. Horvátország 2001 és 2005 között mintegy 450 kilométernyi sztrádát adott át, míg itthon 280 kilométer készült el.
Egy kilométernyi magyar autópálya átlagosan 1,5–2,5 milliárd forintba kerül, miközben Horvátországban csak 1,2 milliárd forint körüli összeg kell ehhez. A viszonylagos olcsóságra több magyarázat is adható. Az egyes szakaszokat egyszerre kisebb, 10-15 kilométeres etapokban építik, és avatásukkal nem várják meg a teljes út elkészültét, sőt még a kiegészítő szolgáltatások elkészülte előtt átadják azokat a forgalomnak. Így a parkolók vagy a benzinkutak sokszor csak jóval később épülnek meg. Ezek kiépítése ráadásul a megyék hatáskörébe tartozik, amelyek lassabban jutnak hozzá a forrásokhoz is. A gyorsított átadásra jó példa, hogy a most „befejezett” Mala Kapela alagútnál az úttest négyről két sávra szűkül, mivel csak a jobb oldali alagút használható. A másik oldal egyelőre csak szervizútként, illetve vészhelyzet esetén vehető igénybe.
A képet árnyalja az is, hogy a sztrádadíjak nemzetközi összehasonlításban magasnak számítanak, ezt a horvát sajtó egyetlen avatás kapcsán sem felejti el megemlíteni. Az egyes szakaszokért külön-külön kell fizetni, illetve pénzt kérnek a jelentősebb hidak, alagutak használatáért is. A 24sat napilap számításai szerint a Zágráb–Split autópálya 15 százalékkal drágábban vehető igénybe, mint a hasonló hosszúságú átlagos olasz, francia vagy spanyol szakaszok. A drágaságot az illetékesek szerint az indokolja, hogy a 2001 óta érvényben lévő közutakról szóló törvény egyik alapvetése volt, hogy az új autópályákat részben a meglévők használati díjaiból finanszírozzák. A politikai csatározásokat a horvát útépítés sem kerülhette el. Az utóbbi években egymást érték a kisebb-nagyobb botrányok: a horvát ellenzék főként akkor emelte fel a hangját, amikor a Split–Dubrovnik autópálya egyik szakaszát a kormány közbeszerzési eljárás nélkül ítélte az amerikai Bechtel cégnek, arra hivatkozva, hogy a korábbi Karlovac–Split közötti autópálya-építési szerződésben ez a szakasz is benne foglaltatik. A vita mostanára odáig fajult, hogy az ügy várhatóan az Európai Bizottság elé kerül.
Az új alagút, a Mala Kapela sem úszta meg viharok nélkül. Az elsőként kiválasztott kivitelező, az olasz Coopcostruttoria időközben csődöt jelentett, és 40 millió kuna, azaz mintegy 1,32 milliárd forint tartozást hagyott hátra. A hoppon maradt dolgozóknak és alvállalkozóknak a zágrábi kormány először ígéretet tett a károk megtérítésére, de a Jutarnji list értesülése szerint most mégis úgy döntöttek, hogy nem fizetnek az olasz cég helyett.
