Szemmel láthatóan kisimultak kísérőink arcai, és a kedélyük is sokat javult, amióta először láttuk őket. Hiába, mi már csak az igazi kalandok végén, Tyumenyben csatlakoztunk be a karavánba, azóta majdnem mindig padlógázzal haladtunk a célunk, Moszkva felé, és az alvásra is több idő jutott.
Amikor az első este egy óra késéssel megérkezett az előző csapat, az autókat vezető újságírók/értékesítők/németországi internetes játék nyertesei boldogok voltak, a mazdások meg mintha zombik lettek volna: üres tekintetek, táskás szemek. Előbbiek annak örültek, hogy nekik vége a dolognak, utóbbiak meg tisztában voltak vele, hogy nekik még van hátra két hetük. De aztán jobbra fordult a sorsuk – leszámítva a problémás magyarokat.
Sascha a túra kezdete óta nem borotválkozott, de amióta csak a baj van velünk, mitha már őszült volna egy keveset
Az egyik benzinkúton, ahol megálltunk csak egy töltőpisztolyon lehetett 95-ös benzint vételezni, ezért a nyolc Mazda3-asból és négy CX9-esből (utóbbiakból voltak előfutók is, akik nem velünk haladtak) álló konvojunk egy helyen tankolt. Az eredmény személyautóhoz szokott szemnek és pénztárcának megdöbbentő lehet: 555 litert mutatott a számláló a vagy 20 perces mutatvány végén, az összegnél 17 900 rubel (kb. 123 000 Ft) szerepelt. Itt érdemes megjegyezni, hogy naponta 1 tankolás volt, és ekkor töltötték fel a 15-ös autó elemórzsia készleteit is. Mi magyarok annyira nem kaptunk rá, de a többiek folyamatosan vedelték az energiaitalokat – ezt tálca-szinten vették a shop-ban a mazdások.
Főnök, összetört a tükör…
Pénteken sikerült meglepetést okoznunk Saschának, hiszen egy, addig nem látott hibát produkált a mi kis 6-osunk. Úgy fagyott ki a zenelejátszó, hogy csak némítani lehetett a hangerőt, a tekerőre egyedül a kijelzőn lévő grafika ment jobbra és balra, a hangerősség nem változott. Sascha is unta már a dolgot, ezért nem az előző nap csak félsikert hozó hardveres „reset”-tel próbálkozott, hanem alaphelyzetbe állította szoftveresen a rendszert. Erre megint magához tért az autó – már kezdettől fogva csak az első hangszórók működnek a mi Mazda3-asunkban, mi már annak a zajnak is örültünk, amit ezek produkáltak. A legviccesebb, amikor az egyébként lenémított navigáció-hang miatt a bal első csatornát is elnémítja a számítógép, ilyenkor csak jobb elölről nyivákolt valamit a hangrendszer.
A 9-es autóban volt a wifi-router, csapatunk internetfüggő-tagjai szorosan tapadtak rá. Én meg fényképeztem…
Nyizsnij Novgorodban a szállodában még egy Strip Club is volt, de a Mazdások siettek mindenkiben tudatosítani, hogy ezt a szolgáltatást nem lehet a szobára iratni, aki oda benéz, jobb, ha van nála elegendő készpénz. A szálloda előtt nyújtott Hummer és Cayenne is várakozott érkezésünkkor, előbbiből kettő is, az egyik ráadásul emeletes és háromtengelyes volt. Nem lehet nagyon népszerű, hiszen méretes pókháló kötötte össze a hátsó kerekeket a karosszériával, és bizony a peremnél már hólyagosodott a festés, ami korrózióra utal. Hiába, az orosz viszonyokkal csak az orosz technika birkózik meg.
Vajon mit garantál ez a szerviz?
A Nyizsnij Novgorodot Moszkvával összekötő főútvonalról elmondható, hogy a vonalvezetése nem túl izgalmas. Rövid városi kanyargást követően ugyanis egyenesbe fordultunk, és vagy háromnegyed órán át nem is tértünk el se balra, se jobbra. Ilyen az, ha a legrövidebb utat jelölik ki a nagyvárosok között, nem kanyarodik el minden porfészekbe az út. Ez nem csak előnyt jelent a falusiaknak, hiszen nincs forgalom, de nagyon bekötőút sem: még Moszkva közelében is akadtak olyan falvak, amelyek csak földúton át voltak megközelíthetőek.
A 9-es autóban volt a wifi-router, csapatunk internetfüggő-tagjai szorosan tapadtak rá. Én meg fényképeztem…
A szombat majdnem eseménytelenül telt, épp csak annyi történt, hogy a célba érkezés előtt fél órával megint megállt az idő – most 13:09 percnél gondolta úgy az elektronika, hogy nincs értelme tovább mérni az idő múlását. Sascha már enerváltan csak legyint a dologra, bármennyire is 12 éve PR-szakember ő a Mazdánál, már nem tudja mivel védeni a mundér becsületét. Azt azért elmondta, hogy menet közben többször is kapott értesítést arról, hogy egy újabb (még mindig nem a végleges) szoftververzió elkészült, de egyszerűen nincs idő megállni és feltölteni azt – arról nem is beszélve, hogy mindehhez kitérőt kellene tenni egy márkakereskedés felé.
Nagyon fáztak a lányok a szakadó esőben, de azért a 6-os számú autót megtisztelték jelenlétükkel
Moszkvában lett volna az út egyik csúcspontja, amikor a SpeedFest nevű autós rendezvényen tettünk meg egy tiszteletkört. Ezt sikerült letudni, kár, hogy mindezt szakadó esőben, negyed nyolckor; a nappali 10 000 látogató ekkor már rég otthon volt. Apropó 10 000 ember, a becslések szerint 17-18 millió lakosú orosz fővárosban (illegális bevándorlók miatt nincs pontos adat) ez nagyjából egy kisebb baleset miatti torlódás az egyik körgyűrűn. De azért így is emlékezetes marad a dolog, és nem csak a minket felvezető rezesbanda miatt. A Mazda csajokkal szerette volna a nézők figyelmét az autókra irányítani, utóbbiak hiányában nyugodtan fényképezhettük a meglehetősen lengén öltözött hölgyeket, akik valamiért a mi autónk, a kissé rigolyás 6-os előtt álltak össze. Ha mást nem is, de ezt megérdemeltük mi magyarok.
Az Autó-Motor ott van a Facebookon is! Klikkelj ide, és lájkolj minket a legérdekesebb hírekért és a lappal kapcsolatos friss infókért!
