– Milyen projektekben vett részt korábban a Kiánál, voltak-e korábbi modellek, amelyeken már az ön munkája is tetten érhető?
– 2004 januárjában kezdtem a Kiánál dolgozni, és rögtön a Cee’d felelős tervezője lettem. Így a Cee’d volt az első projektem. Egy autó fejlesztésében időrendi sorrendben a design az első. Ezt követi a prototípusok két generációja, majd a nullszéria, és csak legvégül jöhet a szériagyártás. Így érthető módon a forma véglegesítése után még legalább 2 év telik el, amíg az autó sorozatgyártása megkezdődhet.
– Hogyan esett a cég választása önre, amikor a Cee’d tervezőjét keresték?
– Egy autógyár nemcsak egy bizonyos projektre keresi a tervezőket, hanem hosszabb távra. A Kiával 2003-ban kerültem kapcsolatba, amikor még Ingolstadtban, az Audinál dolgoztam. A dél-koreaiaknak olyan tervezőkre és designmenedzserekre volt szükségük, akik tehetségük és tapasztalatuk alapján képesek a Kia európai térhódítását előremozdítani. Fantáziát láttam a vállalat törekvésében, és úgy döntöttem, vállalom a kihívást.
– Milyen szempontok szerint készült a Kia európai design-ja? Mi a különbség az amerikai, európai, illetve ázsiai típus megtervezése között?
– Európa a legbonyolultabb és legszínesebb piac a világon. Az ázsiai vagy amerikai autópiac aránylag homogén, az európai még önmagában sem az. Az egyes országok között is megfigyelhetünk jelentős különbségeket. Keleten inkább keresettebbek a lépcsős hátú limuzinok, amelyek az amerikai és ázsiai alapvető modellek. Nyugaton ezek egyre inkább kiszorulnak a piacról, inkább csak a luxusosztályban képviseltetik magukat. Ezzel szemben ott a kombik – amelyeket az autógyárak nem szívesen hívnak így, inkább az avant, touring, variant jelzőt használják –, az egyterűek és az úgynevezett Crossoverek hódítanak. Például a VW Golf Európában köztudottan csapott hátú, Amerikában viszont kizárólag a lépcsős változata, a Bora keresett. A Cee’d-nél így fontos szerepet kapott a megfelelő koncepció: csapott hátú autó egy nagyobb terű, mégis sportos változattal (kombi) és egy valóban sportos, 3 ajtós modellel kiegészítve. Design szempontjából egyébként is érezhető, hogy egy járművet Amerikában, Ázsiában vagy Európában terveztek. Európában nagyon fontos a szépen formázott sárhányó, amely kiemeli az autó kerekeit. Az ázsiai vagy amerikai limuzinokon ez nem figyelhető meg ennyire. Az európai ízlésvilágba nem illenek a furcsa, meghökkentő részletek, ezzel szemben az autó arányai, a felületek minősége elsődleges szerepet kap.
– Voltak nehézségei a formák, ötletek elfogadtatásakor, vagy teljesen szabad kezet kapott?
– A tervezési folyamat mindig intenzív munka, s közben a modell folyton változik. A designnak ugyancsak be kell érnie, de számos technológiai adottságnak és a törvényhozók által előírt szabványoknak is meg kell felelni. A tervet addig kell „gyúrni”, amíg a designon és az említett területeken eltűnnek a kivetni való dolgok. A tervezés vezetőinek – a Cee’d esetében a koreai főnököknek – jóvá kellett hagyniuk az általam fejlesztett modellt, de ez zökkenőmentesen ment, hiszen a Cee’d elnyerte a tetszésüket.
– Lehet már tudni valamit a következő feladatáról? Készülnek újabb nagy dobásra a közeljövőben?
– A Kia tovább akar fejlődni az európai piacon. Ehhez természetesen nem elegendő egyetlen modell. És mint említettem, a design freeze (a végső, „befagyasztott” forma) és a sorozatgyártás között jó 2 év telt el. Ez elegendő idő volt arra, hogy már a következő modell design-fejlesztését is lezárjam. Ez a jármű majd 2009-ben gördül le a futószalagról, és szintén egy fontos európai modellről van szó.