Tavaly már többször is úgy tűnt, hogy az országgyűlés elé kerül a tervezet, ám még ma is csak valószínűsíthető, hogy a közeljövőben szavazhatnak róla a honatyák. Erre utal legalábbis a szakminisztérium tájékoztatása, miszerint „a GKM tervei szerint már ebben az évben módosítaná a KRESZ-t”. Bár tagadhatatlanul nagy horderejű változtatásokról van szó, amelyek előkészítése sok időt igényel, nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a folyamatos halasztások ideje alatt sem javult a súlyos és halálos közúti balesetek hazai statisztikája. Magyarországon ugyanis – szintén a szaktárca adatai alapján – évek óta átlagosan 1300 ember veszíti életét közúti balesetben, miközben az EU előírásai szerint folyamatosan csökkenteni kellene ezt a számot.
Láthatósági szempontok
Az első és balesetbiztonsági szempontból talán legfontosabb változtatás a fényvisszaverő mellények használatának kötelezővé tétele a lakott területen kívül az úttesten közlekedő vagy tartózkodó gyalogosok és kerékpárosok számára – éjszaka és rossz látási viszonyok között. Az autósok életét megkönnyítő – a másik két célcsoportét pedig valószínűleg több esetben megmentő – változtatás minden bizonnyal bekerül majd a KRESZ-be, az azonban kérdéses, hogy a többi, kerékpárosokra vonatkozó előíráshoz hasonlóan – macskaszemek, világítás használata – a gyakorlatban hogyan valósul majd meg ennek ellenőrzése. A szakemberek szerint elsősorban a kerékpárosokkal kell megértetni ennek fontosságát, éppen ezért több „kerekes” szervezet, de az ORFK közlekedésbiztonsági főosztálya is népszerűsíti a mellényviseletet. Utóbbi már tavaly ősszel sikeres akciót indított, melynek során mellényeket osztottak ki, s ezzel párhuzamosan próbálták meggyőzni az érintetteket azok használatának fontosságáról – mondta Pausz Ferenc főosztályvezető.
Hasonlóan vélekedik Bodor Ádám, aki a GKM kerékpáros ügyekért felelős megbízottjaként tulajdonképpen mindkét oldal álláspontját képviseli egyszerre: „Egyetértek azzal, hogy a közlekedés biztonságának javítása érdekében fontos, hogy a kerékpárosok és gyalogosok is láthatóvá váljanak az utakon, továbbá, hogy csak akkor kelljen viselniük a mellényeket, amikor valóban szükség van erre. Ezért szerepel a javaslatban pontosan körülírva, mikor kell viselni a mellényt, vagy pedig az azzal megegyező fényvisszaverő tulajdonsággal rendelkező ruházatot” – fejtette ki Bodor.
Előtérben a gyermekek
A tervezett módosítás másik sarkalatos pontja, hogy minden gyermek külön ülőhelyen, illetve minden 14. életévét be nem töltött és 135 centiméternél alacsonyabb gyermek csak gyermekülésben utazhat majd. Ehhez hasonlóan szintén a gyermekek védelmét szolgálná az iskolabuszok külső megjelölése, illetve a buszokban a biztonsági övek és a biztonsági gyermekülések használata is – igaz, itt is nyitott kérdés marad, hogy a buszok fenntartási költségeit is csak nehezen fedezni tudó kisiskolák vagy önkormányzatok miből végzik el az akár több százezer forintra rúgó átalakításokat.
Hasonló a probléma a lakott területen kívüli forgalomban közlekedő autóbuszok számára kötelezően előírt biztonságiöv-használattal is, ami a pénzszűkében lévő Volán társaságok számára elviselhetetlen terhet jelenthet. Magyarországon ugyan már három éve csak olyan autóbusz kap forgalmi engedélyt, amelyben fel vannak szerelve a biztonsági öv pontjai – amennyiben elfogadják a javaslatot, az övek is –, de az autóbusz-állomány lassú cseréje miatt még hosszú évekbe telhet, míg minden buszt ellátnak övekkel. A GKM elképzelései szerint az övek bekötése már az utasok felelőssége lesz: a sofőr, illetve a Volán társaság csak figyelmeztet használatukra, amelynek elmulasztásáért azonban nem ők, hanem az utasok lesznek büntethetők.
Kiebrudalt kamionosok?
Úgy tűnik, a legnagyobb ellenállásba a teherautókra vonatkozó módosítási javaslat ütközhet. Eszerint a lakott területek védelme érdekében a nehéz teherjárművek forgalmát jelzőtáblák korlátozzák majd, adott esetben a lakott terület egészén. A javaslattal az önkormányzatok többsége természetesen egyetért, a fuvarozók azonban elfogadhatatlannak tartják.
„Az életé az előny!” és az “Élhető környezetet!” elveket figyelembe véve ahol ennek az ésszerű feltételei adottak – a létező telephelyek elérhetőségét és az ellátást nem zavarja, párhuzamos, elkerülő tranzitálást biztosít -, ott egyedi elbírálás alapján elfogadhatónak tartom” – mondta Peredi Péter, a tervezet előzetes egyeztetésén is részt vevő Fuvarozó Vállalkozók Országos Szövetségének (FUVOSZ) főtitkára. Az Országos Balesetmegelőzési Bizottság tagjaként is dolgozó főtitkár hozzátette: „Hangsúlyozom, hogy ma szinte egyáltalán nincs olyan település az országban, amelyik a fenti minimális kritériumnak megfelelne. Ahol a tranzitálást megtiltották – például a Velencei-tó mellett vagy Siófokon –, ott ma is vannak kivételek, mint például a célforgalom, s ennek a jövőben is fenn kell maradnia!”
Hogy a fenti nyitott kérdésekre mikor kapunk érdemleges választ, azt továbbra sem lehet tudni. Az illetékes szaktárcánál érdeklődésünkre mindössze a fentiekben ismertetett információkat tudták megerősíteni, az egyéb változásokat, a KRESZ-módosítás menetrendjét és parlamenti szavazásra bocsátásának időpontját firtató kérdéseinkkel pedig lapzártánkig el sem jutottunk az illetékesekhez – a megígért visszahívások elmaradtak… Marad tehát a remény, hogy idén már valóban a honatyák elé kerül a KRESZ-módosítások ügye, s hogy annak jóváhagyását követően csökkeni fog a közúti balesetek cseppet sem hízelgő hazai statisztikája.
