Tavaly új korszak kezdődött az Opel életében, amikor a General Motors 88 év után megvált európai leányvállalatától, a nagy múltú ipari cég pedig a PSA-konszernhez került. A kezdeti időszak találgatásai után a franciák tisztázták, hogy komoly terveik vannak az Opellel, ezért gyárbezárásokra nem kell számítani, a rendelkezésre álló erőforrásokból a lehető legtöbbet kívánják kihozni. Hogy ez pontosan mit jelent, arról Rüsselsheimben, az Opel központjában tartott sajtótájékoztatón beszéltek a német márka képviselői.
A kiemelt, például autógyárral rendelkező országoknak tartott előadások legfontosabb célja a kételyek eloszlatása volt. Az új vállalati struktúra ugyanis többet jelent a hagyományosan erős szakszervezet nyomására tett ígérgetésnél. A franciák stratégiájának egyik része a márkaidentitás megőrzése, az Opel továbbra is német, a – most szintén francia kézbe került – Vauxhall pedig brit marad. 2023-ig minden munkahelyet megtartanak, annál is inkább, mert minden alkalmazottra szükség lesz. Összeállítottak egy 15 pontból álló feladatkört, ide azokat a területeket sorolták, melyeken a rüsselsheimiek erősek, illetve a GM-korszakban is hozzájuk tartozott, ezeken ők dolgoznak majd a többi márka javára is. Ide tartoznak többek között az ülések, a biztonsági rendszerek, a kézi váltók és olyan gyártástechnológiai folyamatok, mint a különböző funkciójú eszközök 3D nyomtatása, a minőség-ellenőrzés automatizálása, a méretezés, az anyagok, vagy éppen az üzemanyag-funkciók kutatása, de a szoftverfejlesztésben, az asszisztensrendszerekben, az alternatív hajtási módokban és az amerikai piaci bevezetésben is az Opel szakértelmére, tapasztalataira építenek.
Az új, 1,6 literes, benzines motorcsalád fejlesztését is rájuk bízták, melynek hibrid hajtású modellekben is helyt kell majd állnia. A cégcsoport egyelőre 48 voltos, rásegítő hibrid rendszert használó kivitelekkel kalkulál, melyek 2022-ben kerülhetnek piacra. 2020-tól a Grandland X-ből lesz majd kapható az Opel első konnektoros hibridje, a Peugeot 3008/5008-aséval megegyező műszaki háttérrel. A cégcsoport ígérete szerint 2024-től már minden modelljük elérhető lesz plug-in verzióban, emellett nagy szerepet szánnak majd az üzemanyagcellás technológiának. Ezen a területen jelenleg a Toyota és a Honda vezet, de a németek sincsenek lemaradva, 2000 óta több különböző prototípussal végeztek teszteket, és több mint ötmillió kilométert futottak. Törekvéseik összhangban vannak azzal a németországi infrastruktúra-fejlesztési trenddel, melynek eredményeképpen 2020-ban legalább 100 helyen lehet majd hidrogént tankolni.
A közeljövő legfontosabb újítása azonban a két közös platform bevezetése lesz, ami jelentős költségoptimalizálást jelent, ennek köszönhetően a fejlesztési összeg 20-50%-a megtakarítható. Az EMP2 (Crossland X, Grandland X, Combo) mellett a CMP-platform váltja az eddigi 9 különböző padlólemezt, utóbbira épül a 2020-ban debütáló új Corsa is. A moduláris felépítésű, éppen ezért nagy mozgástérrel variálható konstrukcióhoz hasonló racionalizálást hoz a korábbi 10-et váltó 4 motorcsalád is, az 1,2-es PureTech turbós benzines például Szentgotthárdon készül majd. Bár a jelenlegi legfrissebb villámos autó, az új Combo nem más, mint a Peugeot Rifter/Citroën Berlingo átemblémázott változata, a gyáriak ígérete szerint a GM-érából származó, licencdíjassá vált autók kifutása után érkező újdonságok az Opelnél nyerik el végleges formájukat és a finomhangolás után hamisítatlan, német termékekként kerülnek a vásárlókhoz.
