Az alperes cég bérbe adta személygépkocsiját. A bérlő az autóval rendszeresen használt egy parkolót, ám ezért díjat nem fizetett. A parkolási társaság emiatt pótdíjat szabott ki, és – előbb kártérítés, majd szerződés teljesítése címén – követelte a bérbeadótól. Az azonban nem akart fizetni és az LB-hez fordult felülvizsgálatért. Úgy vélekedett: az idevágó rendelkezések szerint a parkolóhely használatáért az azt igénybe vevő és nem a gépjármű tulajdonosa köteles fizetni. Kifejezetten a várakozóhely használatára a felek nem kötöttek szerződést. A jogszabály szerint a közterület használója a járművezető, jogviszony tehát a bérlő és a parkolási társaság között keletkezett. Ennek alapján pedig a bérlő köteles fizetni – állította a bérbeadó.

Az LB nem találta megalapozottnak a kérelmet. Utalt egyebek közt arra: a közúti közlekedési szolgáltatásokról és a járművek üzemben tartásáról szóló rendelkezések azokra a cégekre és magánszemélyekre terjednek ki, amelyek, illetve akik közúti szolgáltatást végeznek, illetve közúti járművet tartanak üzemben. A járművek jogtalan használatáért és a megfelelő műszaki állapotért az üzemben tartó a felelős. Az önkormányzati és parkolási rendelkezések a fizető-parkolóhely jogosulatlan használata esetére pótdíjfizetési kötelezettséget írnak elő. Ezek személyi hatálya kiterjed a jármű üzemben tartójára, tulajdonosára és arra, aki azt egyéb jogcímen használja.

A Ptk. szabályaira is figyelemmel az LB kifejtette: a közterületet a bérbeadó tulajdonában álló, általa üzemben tartott gépkocsival használták. A pótdíjfizetésre a tényleges használó köteles, ám a ki nem fizetett összegért az üzemben tartó felel. A másodfokú bíróság tehát szabályszerűen kötelezte a bérbeadót a pótdíj kifizetésére. Más kérdés, hogy ezt az összeget – mint a dolog használatával összefüggésben felmerült költséget – a bérbeadó követelheti a bérlőtől.