Az új járművek forgalomba helyezési statisztikája azt mutatja, hogy az első hat hónapban csupán kishaszonjárműből adtak el többet, mint az elmúlt év azonos időszakában; személyautóból néggyel, nagyhaszonjárműből azonban 166-tal kevesebb került az utakra. A piacszűkülésben nincs semmi meglepő, még ha fájdalmas is – jelentette ki a Gépjármű-márkakereskedők Országos Szövetségének (Gémosz) elnöke, Gablini Gábor, emlékeztetve: már tavaly is hangsúlyozták, a magyar piac gyengébb, mint azt a számok mutatták.
Ezek az értékesítési mutatók a mesterségesen kedvező hitelfeltételek által forszírozott eladásokból származtak, s ez viszsza is ütött, mert sok kispénzű vevő még így is járműve visszaadására kényszerült, e kocsik használtpiacon való megjelenése pedig gyengítette a vadonatúj modellek eladási esélyét.
A személyautó-forgalom az első negyedévben hat, április végéig pedig 5,6 százalékkal haladta meg a bázist – emeli ki Győző Gábor, a Magyar Gépjárműimportőrök Egyesülete elnöke, aki szerint a piacbővülést a választások generálták. Az ugyanis világosan látható volt, hogy bármelyik oldal kerül is kormányra, elkerülhetetlenek a megszorító intézkedések, így a fogyasztók előre hozták vásárlásaikat attól tartva, hogy a gazdasági helyzet reorganizációja nem hagyja érintetlenül a gépkocsipiacot. Azóta azonban a bemutatótermek látogatottsága szinte nullára csökkent, s ma már csak az megy be, akinek muszáj autót vennie.
Pedig a drágulások csak ezután következnek. Igaz, a legtöbb márka már a napokban kiadta a korábbiaknál négy-öt százalékkal magasabb árat tartalmazó listáját, ám a korábbi, alacsonyabb, 250-255 forint/euró kurzuson beérkezett készlet kifogytáig az árak emelkedése nemigen érezhető. Elemzők szerint azonban az év végéig akár 10 százalékos is lehet a növekedés. A forint gyengülése, a megszorító csomag hatása (az adóterhek, az energiaárak, a munkaerőköltségek emelkedése) természetesen a szervizköltségeket is növeli. A fentiek alapján a személygépkocsi-importőrök és a kiskereskedők év végére öt és tíz százalék közé teszik az éves eladásesést, s úgy vélik, a tavalyi 200 ezer személyautóval szemben az idén legfeljebb 180-190 ezer kelhet el.
A személygépkocsik és kishaszonjárművek forgalomba helyezésének összesített listája azt mutatja, hogy a Suzuki ugyan még őrzi évtizedes első helyét, ám a márka értékesítési darabszáma jelentősen visszaesett. Az esztergomi társaság PR-vezetője, Tihanyi Tamás a kínálati paletta változásával indokolta a forgalomcsökkenést. Eszerint amíg a múlt év első felében még sok Wagon R+ modellt és mintegy 1800 – indiai importból származó – Altót adtak el, addig az idén ezek az olcsó típusok már nem voltak kaphatók. Emellett igen nagy várakozás előzte meg az elmúlt év márciusától megvásárolható új Swiftet. Az ez év márciusában piacra lépett SX4 modell pedig a korábbi Suzukiknál jóval drágább.
A második helyen álló Ford azonban minden versenytársánál dinamikusabban bővítette eladásait, és erőteljes növekedési pályán van a Toyota és a Citroën is, bár ez utóbbi elsősorban kis- haszonjárműveinek és – a piaci szereplők véleménye szerint – nyomott árainak köszönheti eladásbővülését. Figyelemre méltó ugyanakkor az Opel stabil forgalma, a Skoda és a Volkswagen folyamatos előrelépése, valamint a Renault és a Peugeot pozícióvesztése.
Négy százalékkal estek júniusban a nyugat-európai autóeladások – írja a Bloomberg hírügynökség. Így a múlt hónapban csupán 1,42 millió személykocsi kelt el a 15 „régi” EU-tagországban, valamint Norvégiában és Svájcban, ugyanakkor a féléves összesítés még mindig 1,3 százalékos emelkedést mutat. A 17 országban így 7,944 millió személyautó talált gazdára. A júniusi adatok szerint leginkább Portugáliában zuhant az értékesítés (21 900 eladott kocsi), 18,7 százalékkal, majd Olaszország (206 800 darab/–12,6%), Ausztria (30 000/–8,7), Belgium (46 150/–6,0), Németország (323 800/–4,6), Nagy-Britannia (219 500/–3,6) és Norvégia (9500/–3,5) következik. A német utáni második legnagyobb forgalmú piac, a francia pedig 223 800 autó eladásával csak 0,2 százalékkal bővült az elmúlt hónapban.
