Nemcsak az alacsonyabb adószint teszi vonzóvá a szlovák rendszámot, hanem az is, hogy céges autóknál megoldható az áfa visszaigénylése, amennyiben a kombik csomagterét ráccsal elválasztják az utastértől. Így a terepjárók, kombik, kisbuszok, egyterűek legtöbbje kapható ilyen kivitelben, és haszonjárműnek számít.
Nem csoda, hogy Magyarországon az érdeklődés – minden különösebb reklám nélkül – rohamosan nő. Olyannyira, hogy egy rendszámban is érdekelt kassai bejegyzésű magyar vállalkozás, a CPM Consult s. r. o. vezetője, Orbán Péter lapunknak elmondta: bővítik a szállítókapacitást, mert jelenleg csak heti négy-öt kocsi ügyintézését tudják elvégezni, de egy hónap múlva már ötvenet is vállalhatnak. Társasága vállalkozások alapításának ügyintézésével is foglalkozik, nem csupán forgalomba helyezéssel, sőt azt is vállalják, hogy karambol esetén elvégzik az ügyek intézését a szlovák biztosítónál.
A CPM Consult ügyfeleinek 70 százalékát magyar tulajdonban lévő, Szlovákiában bejegyzett cégek teszik ki. Hivatalos szlovák adatokat idézve Orbán Péter hozzáfűzte: tavaly hétezer társaságot alapítottak északi szomszédunknál magyar vállalkozók, mivel ott jóval alacsonyabbak az adóterhek. A CPM szolgáltatásai között szerepel egyebek közt azt is, hogy Németországban megvásárolja, Szlovákiában pedig üzembe helyezteti a járműveket. Orbán Péter szerint az 1600 köbcentinél nagyobb motorral szerelt autókat Németországban olcsóbban lehet megvenni, mint itthon, mert – akárcsak Szlovákiában – nincs regisztrációs díj. Emellett van olyan lehetőség is, amely szerint az itthon megvásárolt kocsikat kiviszik, hogy ott kapjanak rendszámot.
Egy másik ügyintéző vállalkozás, a Komáromban működő Imperial Consulting s. r. o. szerint magánszemélyeknek is megéri szlovák rendszámmal járni, és elegendő, ha ideiglenes lakcímük van Szlovákiában, és megszerzik a tartózkodási engedélyt. Így nyugodtan, mindenfajta további igazolás nélkül furikázhatnak Magyarországon szlovák rendszámú gépkocsival.
Győző Gábor, a Magyar Gépjárműimportőrök Egyesülete (MGE) elnöke azonban idézi az Európai Bíróság határozatát, amely szerint mindenkinek abban az országban kell forgalomba helyeztetni az autóját, ahol 180 napnál többet tölt el. Erre Orbán Péter azt mondja, a bérelt gépkocsik az EU-ban korlátozások nélkül használhatók, és mivel ügyfeleik többnyire vállalkozások, elsősorban tartós bérletbe adják az autókat.
A gépjárművek külföldi forgalomba helyezését az MGE elnöke sommásan adóelkerülésnek nevezi, hiszen a gépkocsi-tulajdonosok egyetlen célja, hogy kevesebb áfát fizessenek és mentesüljenek a regisztrációs díj alól. Emellett a magyar költségvetés bevétele azáltal is csökken, hogy a szlovák rendszámmal járó autók után nem fizetik a súlyadót felváltó új adófajtát, amelyet a motor teljesítménye alapján kell leróni, így a nagy teljesítményű kocsik gazdáinak különösen vonzó lehet az ilyen cégek ajánlata. Szlovákiában olcsóbb a biztosítás is, mint nálunk. Minél értékesebb az autó, annál nagyobb a megtakarítás.
Gablini Gábor, a Gépjármű-márkakereskedők Országos Szövetsége (Gémosz) elnöke úgy tudja, már nemcsak a prémium szegmens, hanem a középkategória modelljei is megjelentek szlovák rendszámmal. A Gémosz ugyanakkor azt javasolja, Magyarország körülbelül 1,2 millió forintban határozza meg a regisztrációs díj felső határát, s ezáltal kevésbé késztessék a drága kocsikat vásárlókat arra, hogy külföldön helyeztessék forgalomba a járművet. Ma ugyanis egyes modellek után akár hárommillió forint is lehet a regisztrációs díj.