Hajmeresztő történettel fordult hozzánk egyik olvasónk. Elmondása szerint tavaly nyáron vett egy személygépkocsit az egyik ismert pécsi autókereskedésben. Minden rendben zajlott, az autóval nem is volt semmi gond. Karácsonykor azonban kopogtatott a rendőrség, hogy lefoglalja a kocsit, mivel a jármű vélhetően lopott. Történt ugyanis, hogy az eredeti tulajdonos, aki valahol Észak-Magyarországon lakik, eladta valakinek az autót. Az adásvételi szerződést aláírták, a vevő nevére kiállították a forgalmit, a törzskönyvet, ám ő nem fizetett. Ennek ellenére felkereste a pécsi céget, amelynek el is adta az autót. A kereskedés hirdetni kezdte a járművet, olvasónk rátalált és megvette – át is került a nevére. Csakhogy az interneten nemcsak ő, de az eredeti tulajdonos is felfigyelt az autóra, és jelezte, hogy az az övé, mivel még nem fizették ki neki. A rendőrség nyomozni kezdett, az autót lefoglalták, így olvasónknak csak a fizetnivaló maradt, mivel még csak kivonatni sem tudja a gépjárművet a forgalomból. Bár perel, egyelőre se pénz, se autó.

Természetesen felkerestük az érintett kereskedést is, ahol elmondták, valóban történt ilyen eset, ám egyelőre semmit sem tehetnek, hiszen mindenben megfelelően jártak el. Amikor a náluk jelentkező eladótól megvették (pontosabban becserélték az autót egy alacsony kategóriájú, olcsóbb járműre, és átutalták a különbözetet), ellenőrizték a papírokat, amelyek rendben voltak. Mivel, ahogy másnak, a cégnek sincs hozzáférése az országos gépjármű-nyilvántartáshoz, itt nem tudták ellenőrizni, ellenben a kormányzati portálon lekérdezték: a gépkocsi nem állt körözés alatt.
 
Így aztán le is bonyolították az adásvételt. Amikor kiderült, hogy az autót lefoglalták, csereautót ajánlottak olvasónknak átmeneti használatra. A cég szerint a legnagyobb gond, hogy sem ők, sem magányszemélyek nem kérdezhetik le, egy gépkocsi per-, teher-, illetve igénymentes-e, mielőtt megveszik (csak, ha már a tulajdonukban van). Pedig ezzel az ilyen esetek megelőzhetőek lennének. Hozzátették, furcsának találják, hogy az első tulaj úgy „adta el” az autót, hogy nem kapott érte pénzt, és ezt csak hetek, hónapok múlva jelezte a rendőrségnek.
 
Csalásért akár öt év is járhat – az első vevő felelőssége merülhet fel
 
Egy általunk megkérdezett jogász szerint ilyen esetben a pórul járt vevő polgári peres úton kárigénnyel léphet fel az autókereskedéssel szemben, mivel vele áll szerződéses viszonyban. Az autókereskedés pedig vagy perbe vonja azt a személyt, aki neki eladta az autót, vagy önálló keresetet indít vele szemben. Amennyiben a fent leírtak megfelelnek a valóságnak, a rendőrség csak az első vevő büntetőjogi felelősségét vizsgálja.

Ha kiderül, az autókereskedés úgy adta el a gépkocsit, hogy tudatában volt az előzményeknek, és ezáltal az utolsó vevőt (olvasónkat) tévedésbe ejtette, illetve tévedésbe tartotta az autó jogát illetően, akkor viszont akár az ő részükről eljáró személy büntetőjogi felelőssége is felmerülhet az ügyben, közölte a jogász.
 
Felkerestük az ügyben eljáró rendőrkapitányságot is, de lapzártáig nem érkezett tőlük válasz arra, hogy folyik-e ilyen büntetőeljárás, és mi volt az indoka az autó lefoglalásának. Ha az első vevőről bebizonyosodik, hogy csalást követett el (vagyis már a szerződés aláírásakor sem állt szándékában fizetni), 1–5 évig terjedő szabadságvesztéssel is sújthatják.

Az Autó-Motor ott van a Facebookon is! Klikkelj ide, és lájkolj minket a legérdekesebb hírekért és a lappal kapcsolatos friss infókért!