Annyit azonban már az előkészítés jelenlegi fázisában is tudni lehet, hogy a közop három fő cél elérését szolgálja majd 2007–2013 között: az elérhetőség javítását, a fenntarthatóságot és az ország gazdaságföldrajzi adottságainak kihasználását. Az elérhetőségen belül a nemzetközi, a régiók közötti és a régiókon belüli elérhetőséget, megközelíthetőséget egyaránt fejleszteni kívánják. A fenntarthatóság itt azt jelenti, hogy a közlekedési fejlesztéseknél védeni próbálják a környezeti értékeket és a természeti erőforrásokat, a feltételek függvényében előnyben részesítik a vasúti és a vízi közlekedést. A gazdaságföldrajzi adottságok kihasználása pedig azt jelenti, hogy Magyarország a közlekedési fejlesztések révén igyekszik hasznot húzni tranzitország-szerepéből.

E három cél megvalósítása során olyan vasúti projektek jöhetnek szóba 2007–2013 között, mint például a Szolnok–Debrecen–Nyíregyháza–Záhony, a Budapest– Szob, a Dombóvár– Pécs–Magyarbóly vagy a Sopron–Szombathely–Szentgotthárd vonal korszerűsítése, de sok más fejlesztésre is sor kerülhet. A közúti projektek közül példaként említhető jó néhány gyorsforgalmi út fejlesztése (például az M4-es, az M0-s, az M6-os vagy az M8-as), de a gyorsforgalmi hálózatba 2013-ig be nem kerülő utak komplex fejlesztése is (ilyen lehet például a 21-es, a 49-es, az 51-es vagy a 62-es út). Sor kerülhet a dunai hajózóút ütemes fejlesztésére, a Tisza hajózhatóságának javítására (a csongrádi duzzasztóval), a vidéki repülőterek rekonstrukciójára és a városi/agglomerációs közlekedés fejlesztésére is. Utóbbi keretében a budapesti elővárosi vasútvonalak modernizálása mellett néhány vidéki nagyváros kötöttpályás közlekedésének javítása is felkerülhet a projektek listájára (Debrecen, Miskolc, Szeged, Pécs, Győr villamosfejlesztései, Szegeden a trolibuszvonalak megújítása is). VG