Már két hete vitatkozik a mentelmi bizottság Lamperth Mónika belügyminiszter javaslatán, miszerint a mentelmi joggal rendelkezőknek – országgyűlési képviselőknek, ügyészeknek és bíróknak – is kötelező legyen megfújni az alkoholszondát a közúti ellenőrzéskor. Bár egyelőre nem született bizottsági állásfoglalás, mert még a következő ülésen is visszatérnek a témára, a képviselők megszólalásaiból egyértelműen kiderül, hogy nem akarnak törvényt módosítani ebben a tárgykörben.
A legutóbbi ülésen Bene László országos rendőr-főkapitány arról számolt be, hogy 2001 óta hét esetet rögzítettek, amikor országgyűlési képviselő ittasan vezetett, közülük öten tagadták meg a szondáztatást mentelmi jogukra hivatkozva, egy esetben pedig a képviselő megfújta ugyan a szondát, de mikor az elszíneződött, megtagadta a vérvételt. A statisztikákból ugyanakkor az is kiderült, hogy az évek során egyre több szabálysértési eljárás indult mentelmi joggal rendelkezők ellen.
A bizottság tagjai szerint viszont túlságosan negatív képet fest a statisztika, miközben szerintük nem romlott a képviselői morál. Kóródi Mária SZDSZ-es képviselő például azzal érvelt, hogy a szabálysértések között számos csipcsup ügy volt, például egy diplomata nekitolatott a mögötte lévő autónak, egy képviselő a buszmegállóban állt meg, de több eset is volt, amikor képviselők kismértékben lépték túl a sebességhatárt, vagy járdán parkoltak.
Hasonlóképpen érvelt az MSZP-s Filló Pál is, aki szerint “még ha sokszor azt is mondják, hogy a képviselőknek milyen jó dolguk van, azért nagyon sok helyen és nagyon sok feladatnak eleget kell tennünk, és ezek a feladatok az esetek kilencven százalékában olyanok, hogy időre kellene odaérni”. Ehhez később – a bizottsági jegyzőkönyv szerint – hozzátette: szerinte ha egy képviselő közlekedési balesetet okoz, akkor nincs joga megtagadni a szondázást, viszont ha az illető rohan valahová, és akkor állítják meg a rendőrök, akkor “bocsánatos bűn”, ha a mentelmi jogára hivatkozik.
A fideszes Rubovszky György szerint sokszor “azért bírságolják meg a képviselőt, mert az útkereszteződéstől öt méteren belül parkol”. “Tisztelettel, aki a Belvárosban jár, tudja azt, hogy már ezek közé a parkolást megakadályozó babák közé is bemásznak az autók, mert egyszerűen nem lehet letenni az autókat. Tehát ezek kényszerhelyzetek, és nem hiszem, hogy az országgyűlési képviselő azért tette oda a kocsiját, mert bosszantani akarja a köznépet. Azért tette oda az autóját, mert egyszerűen képtelen a kocsiját a Kossuth téren kívül bárhol is lerakni a Belvárosban. Tele van a Belváros hivatallal, a képviselők itt intézik a dolgaikat. Számtalan olyan szabálysértés szerepel itt, amire, már bocsánatot kérek, mindent lehet mondani, csak azt nem, hogy a képviselők közlekedési morálja rossz” – áll a bizottsági jegyzőkönyvben.
Bene ugyanakkor azzal érvelt, hogy a szabálysértés az szabálysértés, függetlenül attól, hogy aki elköveti, az mentelmi joggal rendelkező képviselő vagy egy egyszerű segédmunkás. “Bárminemű közlekedési szabálysértés esetén mi azt reméljük a közélet szereplőitől, hogy ezen a téren is példát mutatnak másoknak, és igyekeznek betartani a szabályokat, azért, hogy mások is kövessék őket” – tette hozzá. Megjegyezte azt is, hogy szerinte ha egy képviselőn érződik az alkohol szaga, akkor nem tagadhatja meg a szondázást. Ha pedig egyszer megfújta a szondát és az elszíneződött, akkor már a vérvétel is kötelező kell hogy legyen, különben később nem bizonyítható az alkoholos befolyásoltság.
A rendőrség azt javasolta, hogy ha a jövőben egy mentelmi joggal rendelkező személy megtagadja a szondázást, akkor automatikusan vegyék úgy, hogy ittas. Ezt a mentelmi bizottság tagjai hevesen ellenezték. Kóródi szerint elég lenne, ha a házelnök felhívná arra a képviselők figyelmét, hogy nem tagadhatják meg a szondáztatást, vagy aki megtagadja, az kerüljön fel egy szégyentáblára.
A bizottság tagjai szerint nem állapítható meg, miszerint tendenciózusan több szabálysértést követnek el a képviselők, bár a legutóbbi adatok szerint a képviselők közel kétszer annyi szabálysértést követtek el, mint a szintén mentelmi joggal rendelkező alkotmánybírák, ombudsmanok, bírók, megyei főügyészségi ügyészek, ügyészek, ügyészségi titkárok és fogalmazók, akik viszont jóval nagyobb létszámot tesznek ki az Országgyűlésénél.
A bizottsági ülés után egy nappal nyújtotta be az MDF-es Csáky András – aki maga is tagja a mentelmi bizottságnak, de a legutóbbi ülésen nem vett részt – és Herényi Károly törvénymódosító javaslatát. Ebben azt kezdeményezték, hogy a képviselői jogállásról szóló törvény tételesen mondja ki: a mentelmi jog “nem vonatkozik a rendőrségi törvényben meghatározott igazoltatásra és közlekedésrendészeti intézkedésre”.
“A bizottság eddigi tárgyalásai nem rejtették magukban azt a lehetőséget, hogy kodifikált szöveg legyen” – mondta az [origo]-nak Csáky, hozzátéve: “a mentelmi jogot nem arra találták ki, hogy privilégiumok legyenek”. “Itt a lehetőség, ha komolyan meg akarjuk oldani a problémát” – jegyezte meg.
