Az Európai Unió folyamatosan azt a célt tűzi ki maga elé, hogy felére csökkentse a közlekedési balesetben meghaltak számát. Egyre nehezebb ennek az elvárásnak a teljesítése, hazánkban is a javulás megtorpanását mutatja, hogy a 2012-es 605-ről 2013-ban csak 591-re csökkent a balesetben elhunyt személyek száma. A hatóságok részéről is mindent meg kell tenni a helyzet javítására, nem lehet tovább halogatni az infrastruktúra mai szintre hozását sem. Itt jön a képbe a Sensor Project, amely egy nemzetközileg elfogadott módszertan szerint méri fel a jelenlegi állapotot.
Elsősorban a transzeurópai útvonalak felmérése a cél, de Magyarországon a Közlekedéstudományi Intézet munkatársai a főbb hazai főútvonalakat is bevették a vizsgált részbe. Most elkészült a nyitóképen is látható térkép a hazai főútvonal-hálózatról, amely bizony nem mutat túlságosan rózsás képet, hiszen sok a fekete és piros rész, ami a legveszélyesebb, és sürgős javításra szorul.
Egyfelől a baleseti statisztikákat vizsgálják a szakemberek, ezeket az adatokat inkább a balesetek helyszínének meghatározására szolgálják. Magukat az útvonalakat egy kamerás autó segítségével mérték fel, utólag minden 100 méter után kielemezve a látottakat az EuroRAP (European Road Assesment Programme) elvárásainak megfelelően – ezt egyébként 74 országban használják világszerte. A végleges adatok május végén kezdenek majd érkezni, amelyek alapján majd konkrét javaslatokat is lehet készíteni az egyes veszélyes helyek megszüntetésére, de várhatóan már az idén is tapasztalhatnak majd változásokat a kritikus útszakaszokon közlekedők.
Olyan olcsó megoldásokkal is sokat lehet javítani egy útvonal helyzetén, hogy megfelelő burkolati jeleket alkalmaznak (nem csak a lekopott jelzések újrafestéséről van szó, de esetleg a csomópont geometriájának megváltoztatásáról is), a kanyarokban például irányjelző nyilakat helyeznek ki, és eltávolítják az út közvetlen környezetéből a szilárd akadályokat, lenyírják a táblákat esetlegesen takaró növényzetet. Meglepő módon a kátyús út nem veszélyesebb a tükörsima aszfaltnál; a lyukakat látva önkéntelenül lassabban és óvatosabban haladnak az autók, és ennek hatása kompenzálja azt a baleseti szám növekedést, amit a kátyúba hajtás okoz. És ezt nem csak a magyar szakemberek mondják, a Sensor Project 14 környező ország szakembereinek együttes tapasztalatát összesíti.
Az infrastruktúrára költött pénz egyébként megtérül, a befektetett összegnél kimutathatóan többet spórol egy ország költségvetése azon, hogy nem kell sérült emberek gyógyítására költeni. Ausztrália Victoria nevű tagállamában például 100 millió ausztrál dollárt költenek csak a táblák és az utak felfestésének javítására az idén – ennél többet fognak megtakarítani az egészségügyi költésen. De van egy, a hétköznapi autós számára is fontos jelentősége a magyarországi útállapotot mutató térképnek, például Szlovéniában a rendőrség vezetője bejelentette, hogy ők a térkép alapján veszélyes helyeken fokozott sebességellenőrzést folytatnak majd – és ilyesmire más országokban, így hazánkban is számítani kell. A magyar térképet nagy felbontásban, PDF-formátumban megtalálják a Sensor Project weboldalán.
Az Autó-Motor ott van a Facebookon is! Klikkelj ide, és lájkolj minket a legérdekesebb hírekért és a lappal kapcsolatos friss infókért!
