A magyar autósok szempontjából fontos országok közül Svájcban hajtottak végre emelést: a legfeljebb 3,5 tonnás járművek éves autópálya-matricája tíz százalékkal, 40 frankra emelkedett 2008-hoz képest. Ugyanakkor Szlovéniában – legalábbis az év közepétől – javul a helyzet.
Patrick Vlacic közlekedési miniszter a napokban bejelentette, hogy az eddigi fél- és egyéves konstrukció mellett egyhetes matricát is be fognak vezetni, eleget téve az Európai Bizottság követelésének. Brüsszel a külföldi autósok érdekében szorgalmazta a rendszer rugalmasabbá tételét, és a Ljubljanának járó kohéziós pénzek egy részének visszatartásával is nyomatékot adott kérésének. Az egyhetes szlovén matrica 15 eurós ára ugyan húsz euróval alacsonyabb lesz a jelenleg legolcsóbb megoldást jelentő féléves engedélynél, ám a bevételek összességükben aligha csökkennek, hiszen az egyéves matrica ára 55-ről 95 euróra drágul.
Az egy hetes szlovén matrica a többszörösébe fog kerülni annak, amit Magyarországon vagy a többi térségbeli országban kell fizetniük az autósoknak. Hazánkban nemcsak az 1170 (illetve a nyári szezonban 1530) forintba kerülő négynapos, hanem a 2550 forintot kóstáló egyhetes autópálya-matrica is jutányosabb a szlovéniai 15 eurónál. Csehországban a magyarországihoz hasonló összegbe kerül az egy hetes matrica, Ausztriában 7,20 euró fejében tíz napig használhatjuk az autópálya- és autóúthálózatot, míg Szlovákiában vagy Bulgáriában a szlovéniai érték harmadából, Romániában ötödéből kijön az engedély. (Igaz, hogy utóbbi két országot jócskán drágítja a tranzitutasok számára a dunai átkelés borsos ára: a különböző kompok illetve hidak használatáért 7-23 euró közötti összeget kell fizetniük a személyautósoknak.)
A legolcsóbban Ukrajnát, Németországot vagy Hollandiát és Belgiumot úszhatjuk meg. Ezekben az államokban a személygépkocsikra egyáltalán nem szednek úthasználati díjat, legfeljebb egy-egy alagutat kell bekalkulálni az utazóknak.
Egészen más nagyságrenddel számolhatunk viszont azokban az országokban, amelyekben a megtett úttal arányosan kell leróni az autópálya-használati díjakat. Franciaország és Olaszország mellett a jugoszláv utódállamok zöme és Görögország is ezt a rendszert alkalmazza. Így a Balkánon egy-egy viszonylag kis szakaszért kifizethetünk akkora vagy nagyobb összeget, amennyiért nálunk egy hétig lehet használni az autópályákat.
Lengyelországban csak néhány autópálya-szakaszon szednek díjat, és ezek is viszonylag olcsók. Így például a Katowice-Krakkó közötti A4-es pályán két szakasz is van, amelyeket egyenként 6,50 zlotyért (körülbelül 450 forintért) lehet abszolválni.
Az olasz és francia sztrádákon közismerten magas szakaszdíjakra kell felkészülni. Aki például a tarvisiói határtól Velencéig akar eljutni, annak több mint 11 eurót kell kifizetnie az úthasználatért, míg a Róma-Firenze szakasz egymagában 14,40 euróba kerül. Franciaországban a strasbourgi belépéstől Párizsig körülbelül 33 eurót kénytelen leróni egy autós.
