Már elkészült a zalaegerszegi tesztpálya egy részének aszfaltozása, továbbá az önvezető járművek fejlesztéséhez szükséges 5G-s informatikai hálózat megvalósításának első lépéseit is megtették. A tavaly májusi alapkőletétel után az összesen 250 hektáros terület azon részén készült már el az aszfaltozás, ahol egy okosvárost imitálnak majd. Itt minden olyan forgalmi helyzetet ki lehet próbálni, amellyel egy önvezető vagy elektromos jármű a közlekedésben találkozhat. „Vizsgálható lesz például, miként reagálnak a vezető nélküli járművek, ha egy alagútba érve eltűnik a hálózati jel, vagy egy felhőszakadásban 60-70 centiméteres mélységű vízátfolyásba kerül egy elektromos autó” – mondta Vigh László, a tesztpálya miniszteri biztosa.

A járműipari tesztpálya első ütemét a tervek szerint idén tavasszal adják át. Már három gumiabroncsgyártó jelezte, hogy szeretne ott tesztelni. A szomszédos 200 hektáron 20-30 cég kíván letelepedni, ha így lesz, a város mintegy 4 milliárd forintos helyi iparűzési adóbevétele jelentősen emelkedhet. A közlekedési fejlesztések közül kiemelkedik a Zalaegerszeget az autópályával összekötő, 2×2 sávos, 176 milliárd forintos beruházási költségű autóút. A pályán egyebek mellett önjáró, tehát vezető nélküli autókat tesztelnek majd. Az építkezéshez a kormány mintegy 35 milliárd forint támogatást biztosít. A tervek szerint olyan központot építenek ki benzinkutakkal, szállodával és egyéb kiszolgáló létesítményekkel, amely lehetővé teszi, hogy a térség országaiban működő járműgyártók tesztelhessék autóikat, akár hetekre, hónapokra ideköltözve. Közép-Európa egyik legnagyobb ilyen beruházása lesz a zalaegerszegi.

Tavaly október végén kezdték el az első épület alapozását. A 2000 négyzetméteres technikai épület műhelyeknek ad majd helyet, az építkezést a kivitelező ZÁÉV a tervek szerint március végére fejezi be. Ennek közelébe egy 2200 négyzetméteres fogadóépületet terveztek, melynek kivitelezése tavaszra fejeződhet be. A járművek teszteléséhez elkészült már egy 300 méter átmérőjű körpálya 80 centiméter mély kavicsalappal, amelyen 10 centiméteres aszfaltréteg van, de további két hasonló réteget kap még. Lepsényi István, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) gazdaságfejlesztésért és -szabályozásért felelős államtitkára korábban hangsúlyozta, hogy az autonóm és elektromos járművek tesztelésére alkalmas zalaegerszegi próbapálya egyedüli lehetőséget ad majd arra, hogy vonzza a nemzetközi kutatás-fejlesztést.

Az autógyártók idén nyártól használhatják a zalaegerszegi járműipari tesztpálya első ütemeként elkészülő kör alakú pályát, amelynek befejezéséhez a kormány még tavaly nyáron 15 milliárd forintot biztosított. A tervek szerint a 300 méter átmérőjű, dinamikus felületű tesztpálya készül el elsőként. A körpályához mintegy 50 ezer tonna kőzúzalékot használtak fel. A 70-80 centiméter vastag kőalap révén évtizedekig jelentős terhelést lesz képes elviselni a pálya. Az egész létesítmény két év alatt készülhet el. A város környékén kialakítandó 5G-s informatikai hálózattal is összehangolva készülő tesztpálya közvetve és közvetlenül mintegy 350 új mérnöki álláshelyet teremt.

A tesztpálya elemeinek, illetve több útszakasznak a felépítésére összesen 15 milliárd forintos keretmegállapodást nyert el a Duna Aszfalt Kft. és a zalai Szabadics Közmű- és Mélyépítő Zrt. A keretmegállapodás alapján az állami tulajdonú Autóipari Próbapálya Zala Kft. külön eljárásokat folytat le az egyes részszerződések megkötésére a cégekkel. A Duna Aszfalt és a Szabadics 10,5 kilométernyi, 2×1 sávos és 3,6 kilométernyi, 2×2 sávos utat épít meg új nyomvonalon, illetve négy új hidat alakít ki és hat körforgalmi csomópont munkálatait végzi el. Emellett 45 ezer köbméter bitumenes kötőanyagú pályaszerkezeti réteget, több mint 11 ezer négyzetméternyi kőburkolatot és 14 kilométernyi csapadékvíz- elvezető árkot építenek. Az előkészítő földmunkákat mintegy 1 millió négyzetméternyi területen végzik el, és kiépítik a szennyvíz-, a csapadékvíz- és az elektromos közművezetékeket is. A második fázisban, 2018-tól kezdődően megépül a nagy sebességű viszonyokra alkalmas oválpálya, fejlesztik a járműdinamikai tesztelemeket, és további kiszolgáló épületeket húznak fel. A tervek szerint 2019 végére készülhet el a teljes beruházás. A nemzetgazdasági tárca és a magyar autóipar érdekelt szereplői között a projektet támogató együttműködést már több tucatnyi vállalat és cégcsoport írta alá, köztük a Magyar Telekom Nyrt., a T-Systems Magyarország, az Elmu Zrt. és a Knorr-Bremse Fékrendszer Kft. Jelezte továbbá részvételi szándékát a kínai Huawei és az elektromos járműveket és akkumulátorokat előállító Build Your Dreams (BYD) is. A pálya terveit a 70 éves járműipari tapasztalattal rendelkező, az önvezető autók fejlesztése területén is a világelsők közé tartozó japán Horiba Mira Ltd. készíti.

Az R76-os út szigorúan véve nem része a tesztpályának, de annyiban szorosan kapcsolódik hozzá, hogy azon is tesztelhetnek azok a cégek, amelyek a pályán. Az egyébként mindenki által használható 2×2 sávos gyorsforgalmi út 2022-re készülhet el teljesen. A tesztpályához kapcsolódó okosúthálózatnak lesz két sokkal bővebb értelmezése is. A belföldi utak az M7-es autópálya Zalából Budapestre vezető szakaszából, az M1-es Budapest és Győr közötti részéből, valamint a Győr–Szombathely–Zalaegerszeg szakaszból állnak. A leendő autóipari tesztpályához és az önvezető járművek fejlesztéséhez szükséges 5G-s informatikai hálózat megvalósításához a Magyar Telekom már megtette az első lépéseket. December közepén jelentették be, hogy kiépültek az eddigi legnagyobb kapacitású, 4G+ informatikai hálózat első elemei. A leendő R76-os okosút fejlesztését kiszolgálva Zalaegerszeg lesz Magyarországon az 5G-s informatikai hálózat tesztvárosa. A megvalósítás első lépéseként – Budapest után első vidéki városként – a zalai megyeszékhelyen épültek ki a 4G+ hálózat legnagyobb kapacitású elemei. Bende Richárd, a T-Systems Magyarország vezérigazgató-helyettese elmondta: a 4G-s hálózathoz képest a 4G+ nagyobb és gyorsabb adatforgalmi kapacitást tesz lehetővé – a 150 megabites letöltés helyett 800 megabites sebességet –, valamint egyszerre többen használhatják zavarmentesen a mobiltelefonjaikat. Az 5G fejlesztése ehhez képest is egy „sokszoros szorzóval járó technológiai ugrást” jelent majd, ami nem egyik napról a másikra, hanem folyamatos fejlesztések révén valósul meg – tette hozzá. Már nem elsősorban a háztartásokat szolgálja ki az új hálózati rendszer, hanem a ma még talán elképzelhetetlen típusú okoseszközök egymással való, töredék-másodpercekben mérhető sebességű kapcsolatát – jelezte a vezérigazgató-helyettes. Zalaegerszegen a belvárosban három bázisállomást alakítottak ki eddig a 4G+ hálózatnak megfelelően, hasonló Magyarországon eddig csak a tavaly nyári vizes világbajnokság idején működött Budapesten. A T-Systems tulajdonosa, a Magyar Telekom tájékoztatása szerint a három bázisállomás telepítése 45 millió forintba került, a további költségeket a tervek szerint a fejlesztések befejezése után közlik.