Az utóbbi évtizedekben robbanásszerűen gyarapodott az utakon közlekedők száma, így az autóvezetőknek egyre több mindenre kell figyelniük. 2010-ben egymilliárd autó volt az utakon, az előrejelzések szerint 2050-re hárommilliárdra növekedik a számuk; a bővülés jelentős része a fejlődő országokban következik majd be. Az infrastruktúra nem tartja a lépést a változással, ellenben az autókat fel lehet készíteni arra, hogy megkönnyítsék a sofőr dolgát. A Mercedesnél Intelligens Vezetés gyűjtőnéven foglalják össze az ilyen segédeket, amelyekkel kapcsolatban az itteni forgalmazó terhelés élettani vizsgálatokat is végzett – ilyesmit még a stuttgarti központban se csináltak, úgyhogy várhatóan ott is érdeklődve fogadják majd a magyar eredményeket.
Adorján viktor bekábelezve a vezetőülésben, Petrekanits professzor az anyósülésben, az adatokat rögzítő számítógéppel A Mercedes a SOTE professzorát, Dr. Petrekanits Mátét kereste meg, aki már évtizedek óta foglalkozik hasonló vizsgálatokkal. Annyiból neki is újdonság volt a mostani, hogy korábban jellemzően csak élsportolókat vizsgált, köztük Michelisz Norbival és Kiss Pál Tamással. Az autóversenyzőknek nagyon hasznos tud lenni az ilyen segítség, a professzor Romain Grosjean F1-es pilótát hozta fel példának, aki eleinte ugyan gyors volt, de javarészt ellenfelének ütközve fejezte be versenyeit, újabban azonban már egyre többször szállítja az eredményeket. Ebben pedig a terhelés élettani vizsgálatoknak, és az eredmények kielemezésével kialakított edzésprogramnak volt jelentős szerepe.
Nyugodtabb a sofőr a budapesti forgalomban a bálna volánja mögött, mint az A-osztályban
Valami hasonlót jelent a hétköznapi autóvezetőnek az intelligens autó használata, amelyet a Mercedes magyar PR-menedzserével, Adorján Viktorral elvégzett vizsgálattal bizonyítottak. Viktor először is a TF-en feküdt be egy vizsgálatra, amely során a nyugalmi helyzetben tapasztalt életjeleit rögzítették majd jött a vezetés. Első körben egy előző generációs A-osztállyal (az aktuális kínálatban már nincs vezetési segéd nélküli autó) ment egy kört Budapesten, majd ugyanazt megismételte egy új S-osztállyal. Utóbbinál ugyan kezdetben érezhetően izgult – azért ő se ül minden nap 35 milliós autó volánja mögött – de miután elindult, a műszerek tanúsága szerint gyorsan lenyugodott, pihentebben vezetett, mint pár perccel korábban az A-osztályban. Nem kellett kapcsolgatni, a navigáció mindig előre mondta, melyik sávba kell besorolni, a tudat, hogy az autó figyeli a holttereket, és magától megáll, ha elé kerül egy gyalogos, mind csökkenti a stresszt. Vészhelyzet esetén jobban tud reagálni a sofőr, aki a vezetés befejeztét követően pedig jobban észnél van – a Mercedes nyelvére lefordítva például egy tárgyaláson jobban figyel, jobb üzletet köt.
Még a 35 millió Ft-os érték se izgatta különösebben Viktort – erről árulkodtak az életjelei
Azt nem lehet számszerűsíteni, hány ilyen sikeres üzletkötésre van szükség ahhoz, hogy egy használt A-osztályból egy új S-osztályba üljön át az ember, de ha már egy személyi sérüléssel járó balesetet sikerül elkerülni az Intelligens Vezetés segítségével, már megérte a dolog. Amíg a menetstabilizálónak két évtized kellett az elterjedéshez, a vezetési segédek terjedése várhatóan gyorsabb lesz.
Az Autó-Motor ott van a Facebookon is! Klikkelj ide, és lájkolj minket a legérdekesebb hírekért és a lappal kapcsolatos friss infókért!
