A nemrég a NEDC-helyett bevezetett WLTP-szabvány a reálishoz közelebbi fogyasztásértéket eredményez, de ez még nem elég az Európai Uniónak. 2020. január elsejétől (2021. január 1-éig kapnak haladékot a Euro6d-Temp-ISC / Euro6d-ISC szerint homologizált autók) az összes újonnan értékesített személyautóban ott van az FCM (Fuel Consumption Monitoring) rendszer, amely rögzíti minden egyes autó fogyasztását, legyen szó belső égésű vagy villanymotorral hajtott példányról. Ezzel párhuzamosan a fedélzeti fogyasztásmérők pontossága is emelkedik, hiszen azoknak 5%-os határon belül kell maradniuk a tényleges értékhez képest.

Noha a fogyasztás fedélzeti rögzítését már jogszabály írja elő, egyelőre még nem tudni, mire fogják azt használni. A legvalószínűbb forgatókönyv szerint a műszaki vizsgák alkalmával olvassák majd ki ezeket a tárolókat, az így kapott értékeket EU-s szinten összesítve határozzák meg az autók tényleges fogyasztását, és valószínűleg ezt veszik majd figyelembe az autógyártók flottafogyasztásánál. Az is valószínű, hogy hosszú távon ez, mármint a reális és nem a WLTP-fogyasztás lesz a CO2-alapú adózás kiindulási alapja, illetve ez (a kWh-fogyasztás) lehet a villanyautók adóztatásának alapja. Az FCM rendszer nagy vesztesei a hálózatról tölthető hibridek lehetnek, amelyeknél a WLTP-értékben csak a folyékony-üzemanyag fogyasztása jelenik meg, az áramé nem, az FCM azonban mindkettőt rögzíti – és az így sokkal magasabb lesz a gyakorlati fogyasztás.