Két évtizeddel ezelőtt a magyar autógyártás legalább olyan eretnek gondolat volt, mint a szabad határátlépés. A vasfüggöny mögött Magyarországnak a teherautó- és autóbusz gyártást osztották le, aki személyautók gyártásáról beszélt, azt már-már a rendszer ellenségének tekintették.
A világ akkori legnagyobb autóipari cége, a General Motors a 80-as évek végén európai leányvállalatának, az Opelnek a motorgyártó kapacitását kívánta bővíteni és tudatosan Közép-Európában keresett megfelelő helyet, hiszen az ottani alacsonyabb gyártási költségek nyilvánvaló versenyelőnyt jelentettek. Ez a térség azonban olyan ismeretlen terep volt, amely az előnyök mellett jócskán rejtett kockázatokat is. Ezért rendelt az Opel független szakértőktől egy olyan tanulmányt, amely ezeket az előnyöket és kockázatokat tette mérlegre. A több országra kiterjedt vizsgálódás eredménye az volt, hogy a nyolcvanas évek végén egyértelműen a piacgazdaságban kiépítésében előrébb tartó Magyarország nyújtotta a legmegfelelőbb gazdasági, pénzügyi, politikai és infrastruktúrális környezetet egy ilyen beruházáshoz. De hogyan lett a motorgyári projektből magyar autó?
Már a magyar kormánnyal folytatott tájékozódó megbeszéléseken vetődött föl – magyar részről – egy autógyártó üzem létrehozása. A felvetést az Opel vezetői érdeklődéssel fogadták. Akkoriban az import autókat még jelentős vám és illeték terhek sújtották, tehát egy hazai gyártás egyértelmű piaci előnyökkel kecsegtetett. Végül a szentgotthárdi projekt kibővült egy – elsősorban a hazai piacra dolgozó – személyautó gyárral és az erről szóló megállapodást 1990 júliusában írták alá a magyar kormány és az Opel képviselői. 1990 őszén a Budapesti Nemzetközi Vásár – népszerű nevén a BNV – egyik igazi attrakciója volt, hogy ott hivatalos kiállítóként megjelent az Opel. Az akkori teljes modellpaletta – a szögletes Corsától, a Kadetten, a Vectrán és a szenzációs Calibrán át az Omegáig – ott parkolt a murvás külső kiállítási területen. Ezzel egyidőben egy budapesti sajtóértekezleten az Opel anyavállalatának, a General Motors-nak (GM) az európai alelnöke bejelentette: az Opel létrehoz egy kereskedelmi céget és egy gyárat is Magyarországon.
A hivatalos kezdet 1991 januárjára datálódik. Húsz éve, ekkor jegyezték be General Motors Autóforgalmazó Kft-t, amely még abban a hónapban megkötötte az első tíz Opel márkakereskedői szerződését hazai partnereivel. A szentgotthárdi gyár (Autóipari Kft) bejegyzése pedig egy olyan masszív ipari háttér megteremtésének volt az első mérföldköve, amely az Opel hazai sikereihez mind a mai napig jelentősen hozzájárul. Az Opel magyarországi jelenlétének történelmi pillanata volt, amikor 1992 márciusában – alig több mint másfél évvel a projekt bejelentése után – Antall József miniszterelnökkel a volán mögött legördült a szalagról az első magyar autó, az első Opel Astra. Az első Astrát – amelyet az Opel a budapesti Közlekedési Múzeumnak ajándékozott – 1998-ig, ameddig a hazai gyártás tartott, több mint 80.000 követte.
A szentgotthárdi gyár hamarosan a legmodernebb Opel motorok szülőhelye lesz, azaz a jelenleginél fontosabb szerepe lesz majd a cégen belül. Magyarországon a nyilvántartások szerint az Opel a legnépszerűbb autómárka. Ebből a hivatalos gyári vezérképviselet is kivette a részét, a kereskedelmi szervezet 1991 és 2010 között 363 402 autót értékesített. Szentgotthárdon 1992 és 1999 között 80 835 Astra és 4404 Vectra készült, motorokból 1992 óta 6 512 830 darab, hengerfejből 1997 óta 4 954 377 darabot gyártottak.
Az Opel magyarországi története:
1990. július
A GM és a Rába cég szerződést ír alá vegyesvállalat létesítéséről 153 millió DEM alaptőkével, a GM/Opel 65 százalékos részesedésével.
1990. szeptember
Hivatalosan bejelentik a GM magyarországi tervét. Az eredeti projekt 250 millió DEM beruházását irányozta elő Szentgotthárdon, a cél: évente 15 000 Astra gépkocsi összeszerelése és 200 000 1,6 literes motor gyártása, továbbá a budapesti székhelyű kereskedelmi cég megalapítása.
1991. január
Hivatalosan bejegyzik a General Motors Hungary Járműgyártó Kft.-t és Autóforgalmazó Kft.-t, aláírják az első tíz márkakereskedői szerződést, megkezdődik a szentgotthárdi építkezés, felveszik az első dolgozókat.
1991. november
Budapesten sajtóértekezleten jelentik be, hogy újabb 140 millió márkát ruháznak be a motorgyárba. A cél: megteremteni a feltételeket az 1,4 literes motorok gyártásához is az eredetileg tervezett 1,6 litereseken felül.
1992. március 13.
Szentgotthárdon elkészül az első Opel Astra, a modern kor első magyar építésű személygépkocsija. Az autót Antall József miniszterelnök vezeti le a szalagról.
1992. július
Megkezdik az 1,6 literes nyolcszelepes motorok gyártását az Opel legkorszerűbb motorgyárában.
1992. október
Göncz Árpád Köztársasági elnök hivatalosan felavatja a GM Hungary gyárát.
1994. május
A GM Hungary-t Opel Hungary névre keresztelik át.
1994. június
Jack Smith-t, a GM Corporation elnökét kitüntetik a Magyar Köztársaság csillagokkal ékesített középkeresztjével, a külföldiek számára adható legmagasabb állami kitüntetéssel. Ernst A. Hofmann, az Opel Hungary vezérigazgatóját a Magyar Köztársaság Középkeresztjével tüntetik ki.
1995 január
A GM/Opel megszerzi az Opel Hungary 100 százalékos tulajdonjogát.
1995 március
Újabb 257 millió márkás beruházás bejelentése: a motorgyár kapacitásának megduplázása évi 460 ezerre, valamint egy új hengerfejüzem építése Szentgotthárdon évi 460 000 darab 16 szelepes hengerfej gyártására.
1996. szeptember
Szentgotthárdon fölavatják hengerfejgyárat.
1997. február
Az Opel Hungary budapesti kereskedelmi szervezete regionális feladatokat kap. Az újonnan létrehozott cég neve Opel Southeast Europe Kft.
1998. április
Újabb 285 millió német márkás beruházást jelent be Budapesten a GM Europe elnöke. Ebből a pénzből egy új váltó gyár készül Szentgotthárdon, ahol az év végén leáll az autó összeszerelés. Az Opel/GM összberuházása az új projekttel egymilliárd márkára emelkedik.
1998. december
Legördül a szalagról az utolsó magyar Opel Astra, közel 90 ezer készült belőle 1992 óta. Az autógyártás még egy évig Kínának szánt Vectrákkal folytatódik.
2001. július
A szentgotthárdi gyár az újonnan létrehozott Fiat-GM Powertrain vegyesvállalat részévé válik és a neve Opel Hungary Powertrain-re módosul.
2002. november
A General Motors megnyitja Kelet- és Közép-európai Regionális Irodáját Budaörsön. A Regionális Iroda a térség 18 országának a tevékenységét koordinálja. Ugyanekkor létrehozzák a GM Daewoo Kelet- és Közép-európai vállalatát szintén Budaörsi székhellyel (2004-től a név Chevrolet-ra változik).
2005. közepe
A Fiat-GM Powertrain (motor és váltó) együttműködés lezárul, a szentgotthárdi üzem ismét 100 %-ban a GM család tagja.
2009. november
Szétválik a két GM márkát – Opel és Chevrolet – képviselő szervezet. Az Opel Southeast Europe továbbra is regionális szervezetként több mint 15 országban képviseli az Opelt.
2010. szeptember
Az Opel a szentgotthárdi gyár nagymértékű bővítését jelenti be: 500 millió Euro beruházással egy teljesen új motorgyár épül a mostani mellé. Az egyedülállóan rugalmas üzemben párhuzamosan három új motorcsalád – két benzines és egy dízel - motorjai készülhetnek évi 500.000-es darabszámban.
2010. október
Az Opel Southeast Europe belső szervezeti átalakuláson ment át, amelynek eredményeként bővült az egyes piacok önállósága. Az Opel Magyarország csapata új munkatársakkal bővült és megnövelt önállósággal – és felelősséggel – kezdi meg az Opel vállalat 21. évét Magyarországon.