Rovinj, Opatija, Split, Krk, Dubrovnik. Egy ország, de mind külön világ. Városok, amelyeket minden Adria-kedvelőnek ismernie kell. Összeállításunkban segítünk eligazodni a kétezer kilométeres tengerparttal bíró szomszédunk vidékei, nyaralási szolgáltatásai, ízei között.

Olajfák, kőszínház

A jelentős történelmi múltú Isztriai-félsziget partvidékén kedvünkre napozhatunk, felhőt csak elvétve látunk. Megmártózhatunk a tengerben, a sziklák között búvárkodhatunk, soha nem látott víz alatti világot fedezhetünk fel. Aki pedig ráunt a napra, vitorlázhat, jachton vagy sétahajón utazhat, zöldellő erdőkben, olajfaligetekben kirándulhat. Isztria déli tengerparti központja Pula, amely a rómaiak kedvelt kereskedővárosa volt. Ebből az időszakból maradt fenn a város jelképe, Európa legjobb állapotban lévő amfiteátruma. Az „Istenek városának” elkeresztelt, nyolc dombra épült település látnivalói között tartják számon – az Arénán kívül – a népszerű találkozóhelyet, a kávéházakkal körülvett Fórumot, Augustus császár két templomát és a Régészeti Múzeumot, melynek kertjében egy első századi kőszínházat tekinthetünk meg. Az üdülőlétesítmények többsége a városon túli sűrű erdőben található. Jobban tesszük, ha autónkat a város szélén letesszük, mert (ez minden tengerparti városra érvényes) a parkolás drága. Általában kavicsos vagy sziklás, kiépített tengerpartot találunk, ahol a víz csak lassan mélyül. A kempingek, kiadó szobák és hotelek egymást érik.
Akár Pulából, akár Rijekából továbbutazva minden út Rovinjba, „Adria ékszerdobozába” vezet. Festői, Velencére emlékeztető óvárosa, szűk utcái, tengerre néző ablakai, fenyőligetei és az emblematikus Szent Eufémia-templom, mindenkit elbűvölnek. Ha nincs kedvünk búvárkodni, akkor felkereshetjük Rovinj akváriumát (a belépődíj 10 kuna), ahol üvegfalon keresztül tanulmányozhatjuk például a tarisznyás rákok kannibalizmusát. A város halpiacán pedig új fajokat fedezhetünk be. A sikátorokban megbúvó éttermekben polipsalátát, rákkoktélt, grillezett tintahalat ehetünk 30–60 kunáért.

Vasmacskák és virágóra

Isztriáról továbblépve, az egyik legnagyobb horvát szigetet, Krket a Rijeka–Split országút felől, hídon át lehet megközelíteni. Az átkelés díja 15–20 kuna. Arany Szigetnek is nevezik, mennyei hal-, olíva-, sajt- és híres aranysárga borának (Zlahtina) készleteiért. Északi oldala kopár és sziklás, déli részét buja, zöld növényzet takarja. Krk központjában megcsodálhatjuk a virágórát, az óriási rozsdás vasmacskákat, a söröshordók gördülési útját, a régi tömlöcöt. Szűk utcácskákban

ballaghatunk a sziklás partig, amely magasan húzódik, de kiépített strandjai apró kavicsosak, és csak lassan mélyülnek. Ideális vakációzóhelyszín családosoknak is. A szigeten elég hézagos a buszközlekedés. Autóval ajánlatos nekiindulni Baskának, a horvát írásbeliség bölcsőjének, és Stara Baskának, amely a sziget csücskében fekszik. Ez a legcsodásabb naplementék helyszíne s a sziklamászók kedvelt terepe. Hangulatos és olcsóbb éttermeket a falvakban találhatunk, 60 kunából vígan jóllakhatunk.

Varjú-tó és delfinek

A kisebb, de a horvátok mondása szerint jóval hosszabb Cres szigetére komppal érkezünk meg Krk sziget Valbiska falujából, illetve az Isztriai-félsziget Brestova nevű városkájából. Barátságos lejtők és olajfaligetek kísérik utunkat. A legszebb, ha az illatos hársfasoron haladunk végig, majd a középkori városkapun lépünk be az óvárosba. A szigeten egymást váltják a gótikus és reneszánsz épületek, amelyeket a sikátorok tesznek rejtelmesebbé. Cres és Martinisca között terül el a Varjú-tó, amelynek vize állítólag jótékony hatással van szervezetünkre.
Cressel szinte egybenőtt Losinj szigete, a közöttük lévő 11 kilométeres tengeri távolság egy edzett úszónak meg sem kottyan. Osornál kelhetünk át egy picinyke hídon, az átkelő a középkor óta működik. A szigeten hatalmas szállodakomplexumokat építettek, a szórakoztatóipar miatt a nyüzsögni szeretőknek ajánljuk. A gyönyörű kikötőkben horgonyzó hajók sora, a narancsfák illata és az óváros harangtornya rabul ejti az arra sétálókat. A sziget déli csücskében Veli falucska olaszos zamataival hódít. A faluból egész napos túrákat szerveznek halászhajókon Oruda, Orjule és Ilovik szigetekre. Szerencsés napokon a nyílt tengeren ugrándozó delfinrajokkal találkozhatunk. A sziget tengerparti sétányán buktával csillapítjuk éhségünket. A haléttermekben 110 kunáért teli a pocak, az Eskimo cukrászda 30 kunás hatalmas fagylaltkelyheit vétek kihagyni. 

Dalmácia és a szentek

Dalmát part – ez a Zadartól Dubrovnikig terjedő 400 kilométeres partszakasz elnevezése. Losinj szigetéről Zadarba hajóval 4,50 kunáért jutunk, de megközelíthetjük a Karlovac–Split autópálya felől is. Dalmácia múltja véres és változatos, mindenki, aki fegyvert kapott kezébe, átvágtatott rajta. A partszakasz vize megejtően tiszta, ez a legfőbb vonzereje, és persze a szigetek felejthetetlen látványa. A dalmát tengerpart valamivel olcsóbb, mint a többi régió, ami valószínűleg a

horvát–szerb háborúnak köszönhető. Zadarba, Dalmácia egykori központjába, nemcsak gazdag történelmi múltja, hanem különleges szépsége miatt vissza-visszajárnak a vendégek. A parton sétálva a Nova Vrata kapun átlépve az óvárosba jutunk, majd további három kapu fogadja a látogatókat. Római kori emlékeket, reneszánsz, barokk stílusú épületeket tekinthetünk meg, köztük a legkiemelkedőbb látványosságot, a Szent Donát-templomot. Felfedezzük a Régészeti Múzeumot, az egykori szégyenoszlopot, a Szent Anasztázia-székesegyházat. A külvárosi lakónegyed, Borik üdülőközpontjában két szálloda, apartmanok, magánszállások, számos étterem, teniszpálya található.

Split az ország második legnagyobb városa, varázsát a mélykék tengernek, a környező szigeteknek és a felette magasodó Dinári-hegységnek köszönheti. Történelmi városrészében a Diocletianus által épített palota a világörökség része. 230 pompás épület található benne, belső udvara rejti a Kőtárat, a Dómot, az egyiptomi fekete gránitból készült szfinxeket. A városba vezető út zsúfolt. Háromnapos Split Cardot lehet váltani, mellyel bármely múzeumba ingyenes a belépés, és néhány szálláshelyre is kedvezményt ad. A város fölött magasodik a Marjan-hegy, megmászását hosszú lépcsősor segíti, kocsmákkal az oldalán. A hegyen különleges madarak láthatók az állatkertben 8 kunáért, gyerekeknek 4 kunáért. Split a haléttermekre szakosodott. 70–80 kunáért megízlelhetjük az isteni tengeri herkentyűket és különleges haltálakat. Utunk következő állomása Dubrovnik. 

A lenyűgöző Dubrovnik Horvátország legnépszerűbb városa. Híven őrzi római és középkori emlékeit, várát magas védőfal veszi körül. Polgárai századokon keresztül tengerészetből és sókitermelésből éltek. A Revelin-erőd kazamatái, amelyek ma már koncertteremként működnek, a gótikus-reneszánsz Dominikánus kolostor éppúgy elbűvölik az embert, mint a sétálóutca végén az 1440-ben épített óratorony. Tovább sétálva az Onofrio-szökőkúttal találkozunk. A város védőszentje Szent Balázs, aki külön barokk stílusú templommal büszkélkedhet, de Dubrovnik legdíszesebb épületében, a lépcsőiről nevezetes Sponza-palotában és a Rektor-palotában is lefényképezhetjük szobrát. A Mária mennybemenetele székesegyházban tekinthetjük meg Szent István állkapcsát és fogait, valamint Szent Balázs karját és koponyáját. A Dubrovnik környéki három szigetre, Mljetbe, a Peljesac-félszigetre és Korculára külön kirándulásokat szerveznek. Mljetre, ahol a monda szerint Odüsszeusz is megfordult, kirándulóhajóval 70–80 kunáért lehet utazni. Az árba több program, evés-ivás is beletartozik, a nemzeti parkban viszont 50 kuna belépti díjat szednek.