Ebben – több más tudományos intézmény és nemzetközi szervezet korábbi aggályait megerősítve – az áll, hogy a kukoricából, szójából vagy más nem fosszilis alapanyagokból előállított benzin és dízelolaj mérlege az üvegházhatású gázok szempontjából nagyon kétséges.
A bioüzemanyagok elégésekor ugyan kevesebb szén-dioxid kerül a levegőbe, mint ugyanannyi fosszilis üzemanyag felhasználása során, ám előállításukhoz erdőirtásra és más, legalább ennyire káros eljárásokra van szükség. Emiatt nem lehet biztosan megmondani, vajon az EU által 2020-ra kitűzött tízszázalékos célkitűzés elérése segítene-e a globális felmelegedés elleni küzdelemben vagy sem – idézi a JRC elemzését a Financial Times.
A növényi alapanyagok előállítása nemcsak CO2-kibocsátással jár, de az élelmiszerárak emeléséhez is hozzájárul, ez különösen a szegény országok lakossága számára jelent drámai következményeket. Emiatt az ENSZ élelmezésügyi szakértője, Jean Zeigler tavaly ősszel „az emberiség elleni bűncselekménynek” nevezte a bioüzemanyag-termelés ösztönzését. A bioüzemanyagok imázsának romlása természetesen az iparág képviselőit is aggasztja. Ennek jele, hogy a környezetbarát iparágakat képviselő brit szervezet igazgatója, Merlin Hyman levélben arra kérte az Európai Bizottságot, hogy szigorú környezetvédelmi normákat írjanak elő a bioüzem-anyag-termelők számára. Enélkül ugyanis elvész a terület fejlődéséhez szükséges széles körű támogatás – fogalmaz Hyman.
Sztavrosz Dimasz, az EU környezetvédelmi biztosa egy múlt heti nyilatkozatában az egyre sokasodó tudományos aggályok miatt indokoltnak nevezte a bioüzemanyag-tervek felülvizsgálatát. A nemzetközi fejlesztési ügyeket kezelő Louis Michel a szegény országokat érő hatások miatt aggódik. Energiaügyekben illetékes kollégájuk, Andris Piebalgs ugyanakkor továbbra is kitart amellett, hogy 2020-ig tíz százalékra kell emelni az európai üzemanyag-fogyasztáson belül a biodízel és -etanol arányát. Szóvivője azonban hozzátette: természetesen úgy alakítják majd ki a szabályokat, hogy több hasznot hajtsanak a környezetnek, mint amennyi kárt okoznak.
A bizottságon belül dúló vita eredményéről holnapután értesülhetünk: akkor teszik közzé Brüsszelben az energetika több területét érintő csomagtervet, amelyből egyebek mellett az is kiderül, pontosan mely üzemanyagtípusok számítanak a hosszú távú zöldcélok teljesítésénél.
Magyarországon a kormány továbbra is mintegy évi 800 ezer tonna kapacitású bioetanol-gyár-tó kapacitás kiépülésével számol. Ezt arra alapozza, hogy hosszú évek átlagában a magyarországi kukoricatermés mennyisége 2,5 millió tonnával meghaladja a hazai szükségletet. A terményfelesleg itthoni feldolgozásával pedig jóval nagyobb hozzáadott érték állítható elő, mint ha a kukoricát nyersanyagként exportálnák Nyugat-Európába.
Emellett a vidékfejlesztési és energiaellátási szempontok is a bioüzemanyag-gyártás elindítása mellett szólnak – fejtette ki kérdésünkre Gőgös Zoltán. A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára szerint ugyanakkor mindenképpen folyamatosan nyomon kell követni az európai uniós fejleményeket, hiszen a magyarországi bioetanolnak a közösség tagországai lehetnek az első számú felvevőpiacai.
Emellett semmiképpen nem szabad olyan beruházásokat ráerőltetni a hazai mezőgazdaságra, amelyek piaci alapon nem állják meg a helyüket. Ezért hamarosan a bioetanol-gyártás második generációs, nem élelmiszernövény-alapú technoló-giáinak nagyüzemi szintű megjelenésére lehet számítani. Eközben a mezőgazdaság más szegmenseinek – elsősorban az állattenyésztés – érdekeire is tekintettel kell lenni a fejlesztések kereteinek kijelölésekor.
