Az 1992-től működő, a Lada márka 100 százalékos tulajdonában lévő HungaroLADA Kft. eddig több mint 58 ezer gépkocsit értékesített Magyarországon. Ezzel – az éves szintre lebontva 4500-as átlagos darabszámmal – sok hazai márkaimportőr elégedett lenne. A HungaroLADA azonban közel egy évtizede alig néhány száz autón képes csak túladni évente, így az 1990-es évek közepéig tartó évi 18 ezres eladásokhoz képest ma jószerével csupán papíron létezik. Most viszont itt az alkalom az újbóli felvirágzásra, hiszen megkezdődött az 1971-ben gyártásba vett 2101-es Zsiguli óta leginkább versenyképes újdonság, a 1118-as, “leánykori nevén” Kalina szériájának exportja az Európai Unió országaiba, s azon belül Magyarországra is.
Problémák
Az előzményhez hozzátartozik, hogy a togliatti gyáróriás malmai bizony lassan őrölnek, ami különösen a termékfejlesztésben figyelhető meg. Bár 2006-ban mintegy 600 ezer új autó gördült le a szerelősorokról, nem kis részük még az 1967-ben Év autója címet nyert Fiat 124 műszaki alapjaira épülő 2105-07-es „kocka Lada”, illetve az 1970-es évek végén debütált, saját fejlesztésű 2121 – közismertebb, de ma már nem használható nevén a Niva – volt. Időtlen idők óta ez utóbbi modellsorozat teszi ki az export zömét is, elsősorban az északnyugati és a közép-keleti régiókban tevékenykedő vadászok, valamint a különféle természetjáró szervezetek körében kedvelt a kemény terepen is boldoguló Lada. A Niva nevet egyébként a Chevy Niva örökölte meg, amely három évvel ezelőtt a GM hathatós közreműködésével az „eredeti” Nivából született, ám az EU-ban nem kapható.
A HungaroLADA és 16 tagú márkakereskedői hálózata is az ős-Nivának köszönheti, hogy túlélte az 1996-os drasztikus forgalomcsökkenést, majd a folyamatosan szerény keresletet. Az összeomláshoz közeli állapot elsősorban az akkoriban a nem EU-ból származó gépkocsikra kivetett vám- és egyéb közterhek növekedésére, továbbá az e téren azóta is fennálló negatív megkülönböztetésre vezethető vissza. Igaz, mindezt jó néhány japán és dél-koreai márka is megszenvedte és szenvedi ma is, csak sokkal kevésbé látványos módon…
Megkésve bár…
Az Autó-Motor 2004/14. lapszámában megjelent „Komótos léptekkel” című cikkben többek között a Lada magyarországi kínálatának legfrissebb tagja, a Kalina világpremierjével is foglalkoztunk. A Kalina azóta már javában készül Togliattiban, neve 1118-ra módosult, s 2007 elejétől immár Magyarországon is megvásárolható. A típus története a 90-es évek végéig nyúlik vissza, szériaközeli változatát 1999-ben láthatta először a moszkvai autószalon közönsége. Aztán teltek-múltak az évek, időközben a GM is beszállt a VAZ-ba (Volzskij Avtomobilnij Zavod – Volga menti autógyár), s néhány közös modell létrehozása mellett hathatós segítséget nyújtott a mindenekelőtt a Kalina kedvéért felhúzott, közel 1 milliárd dollár értékű modern gyártórészleg megvalósulásában is. A 1118-as sorozatgyártása és értékesítése a FÁK országaiban 2004-ben kezdődött el, mifelénk azonban a három éve a szaksajtó számára megtartott prezentációt követően a feledés homályába veszett az orosz nóvum. 2006 végén viszont elérkezett az „igazság pillanata”. Az autó, még ha egyelőre egyetlen konfigurációban is (egy Euro 4 környezetvédelmi osztályba tartozó 1.6 8V, 81 LE teljesítményű benzinmotorral, négyajtós karosszériával és „full extrásan” – többek között két légzsák, két elektromos ablakemelő, elektromos szervokormány, központi zár, állítható magasságú kormányoszlop és metálfényezés), de rendelhető. Fogyasztói ára ebben a formában 2,5 millió forint.
Bizakodás
A 1118-as formája az Opel Corsa B dél-amerikai, lépcsős hátú átiratára hajaz. A csomagtér 400 literes, a végsebesség 165 km/óra, az átlagfogyasztás pedig 7,1 l/100 km Ebből is látszik, hogy az úgynevezett harmadik országból érkező Ladák iránti érdeklődés nem csak a belső piac védelméül szolgáló vámtarifák miatt csappant meg. A 2109-es (Samara) sorozat utóda, a 2110/2112-es sem formailag, sem technikailag nem tudott labdába rúgni a nyugati tömeggyártmányok között. Mindazonáltal a 2110/2112-es a 1118-as mellett továbbra is elérhető marad, de a vezéregyéniség immáron az utóbbi lesz. Hogy a Kalina mennyire “jön be” a nyugati civilizációban, azt egyelőre merészség lenne megjósolni, mindenesetre sikerének esélye sokkal nagyobb, mint volt közvetlen elődeinek.
