Aligha kétséges, a 90-es évek végéig nemzetközi szinten mellékszerepet játszó dél-koreai Kia immáron az autós világ megkerülhetetlen tényezőjévé vált. Ezt saját szememmel is láthattam azon európai autósújságíró-küldöttség tagjaként, amelyet házhoz hívott a világ jelenleg legdinamikusabban fejlődő autómárkája.

Agymosás

A beszámolót kezdjük mindjárt a vezetőség terveivel. A Kia vezérkarának eltökélt célja, hogy az általuk irányított vállalatbirodalom 2010-re benne legyen az első öt autógyártó elit csapatában. Ezt nagyjából három éve sulykolják a médián keresztül az emberek fejébe, s most is többször elmondták. Mindez kezdetben csupán amolyan „gyere cipó, hamm, bekaplak!” marketingfogásnak tűnt számomra, aztán teltek-múltak az évek, jöttek és fogytak az új modellek, meginogtam. Jelenleg bőven az első tízben van a Kia – igaz, a cég központjában tartott sajtótájékoztatón a saját kezűleg összeállított statisztikában a Hyundaijal együtt szerepelt, míg a Renault-t különállónak tekintették a Nissantól. Ennyi ferdítés azonban még megbocsátható, az eddig elért eredményeik ugyanis lenyűgözőek. Az autóipar globális bukdácsolása ellenére az értékesítés terén, kontinenstől függetlenül, százalékban kifejezve évről évre kétszámjegyű növekedést tudnak felmutatni. Észak-Amerikában tavaly 330 ezer új Kia fogyott, ami 27 százalékkal múlta felül az előző évi teljesítményt, míg Európa Kia-parkja 2004-ben 264 ezerrel bővült, ami 2003-hoz viszonyítva 71 százalékos többletet jelent.

Alapozás

Ez már valami, erre már lehet alapozni. Bizony, meg is teszik, mégpedig nem szívbajosan: idén az EU-ban 330 ezer a cél, sőt, 2008-ra az 550 ezret is szeretnék túlszárnyalni. A szép remények mellé eszközt is teremtenek a szöuliak, mégpedig gyárak formájában. A 2006 végére felépülő, évi 200 ezres kapacitású első európai Hyundai-Kia közös termelőbázisért nem olyan régen még Tatabánya is versenyben volt, végül azonban északi szomszédunk Zilina (Zólyom) városa nyert. Kár… Mindeközben Oroszországban, Kínában és Iránban is létesült, illetve létesül hasonló méretű és tudású gyártóüzem 2006-ig, de készül még Kia Equadorban, Egyiptomban, Indonéziában, Malajziában, Marokkóban, Pakisztánban, Thaiföldön és Vietnamban is. 2010-ben évi 2 millió gépkocsi értékesítését irányozták elő Dél-Koreán és Japánon kívül. A nagyra törő tervekhez persze biztos hátország is kell. E téren sem áll rosszul a Kia. A gyártókapacitás növelésével párhuzamosan a kutatásra, fejlesztésre is óriási összegeket (az évi forgalom hét százalékát) áldoznak, amelyből nemcsak új modellekre, de új fejlesztőközpontokra is futotta. A legutóbbit 2003 végén adták át a dél-koreai Namyongban, a legfontosabb exportpiacokon pedig további négy (Los Angelesben, Detroitban, Tokióban és Rüsselsheimben) működik annak érdekében, hogy a Kiákat a helyi igények maximális figyelembevételével tervezhessék.

Apropó

Az európai médiadelegáció számára szervezett látogatásnak tehát nem csupán az eddigi eredmények bemutatása volt a célja: a pozitív jövőképet vázolták. Hatásosan. A sorok között olvasva kiderült, már javában folyik az európai modellkínálat kialakítása a rüsselsheimi központban, amelyből egy példát, az ED (European Dynamic) nevű, C szegmensű tanulmányautót meg is mutatták. Zólyomban már megjelentek az építőipari munkagépek, növekszik a márkakereskedések száma és színvonala, s az EU-hoz tavaly csatlakozott 10 új ország, köztük hazánk további fejlődőképes piacot jelent. Most már mindenesetre elhiszem, hogy öt éven belül felkapaszkodnak az autógyártók első öt helyének valamelyikére, akárhogy is számoljuk. Jogos és korántsem korai a koreai öröm.