A Millennium idején épültek a városszéli szittyós területen a nemzeti história jelképei (Hősök tere, Vajdahunyad vára), és alakult ki szórakoztató negyed (Ezredéves Országos Kiállítás, Állatkert, Vidámpark, cirkuszok, mutatványosok, vendéglők, italmérések), azaz a Vurstli. A második világháború után, a Városliget rovására, a Regnum Marianum templomot lebontva, kiszélesítették az addigi Aréna, attól fogva Dózsa György utat, az április 4-i katonai díszszemlék színhelyéül. A csapatok csizmacsattogtató vigyázzmenetén kívül páncélosok dübörgése és teherautó-vontatású tüzérség jelezte, hogy „hazánk nem rés, hanem erős bástya a béke frontján”. Az utat keresztező új trolibuszjárat száma 70-es lett, Sztálin 70. születésnapjának tiszteletére, a járművek oldalán „Az élenjáró szovjet ipar terméke” felirattal. Ugyanitt rendezték a május 1-jei felvonulásokat is, a gyalogosok tömegét színesítő, mozgalmi dekorációk alatt alig látszó tehergépkocsikkal. 1956. október 23-án egy nagy, háromtengelyes teherautó és egy dömper húzta a gigantikus Sztálin-szobrot ledöntő drótköteleket. 1965-ben nehéz tréler érkezett a térre, Lenin szobrát hozta, hogy aztán, 1989-ben egy másik elvigye a Szoborparkba. Még ugyanebben az esztendőben Nagy Imre és társai újratemetésére összegyűlt tömeg foglalta el a volt felvonulási út egy részét.

Aki Budapestnek csak ezt a sávját járja be, szakavatott idegenvezetővel, már fogalmat alkothat legújabb kori történelmünkről. Micsoda motorversenyek voltak itt időközben! Máig filmszerűen látok magam előtt mindent, érzem a „kétütemű olaj” szagát, hallom Kurucz György és Szabó „Kuksi” Nortonjának, Szűcs és Cserkúti Triumph-jának, Havel Jawájának infernális bőgését. Mi, nézők, kötélkordon mögött álltunk, tripla sorban, a versenyzők néhol szinte kéznyújtásnyira száguldottak előttünk, sőt, az oldalkocsiból merészen kilógó „utas” sisakja arasznyira – noha mindkét félnek veszélyes, de egész biztos, hogy közvetlenebb és nagyobb élmény volt, mint egy modern pálya lelátójáról nézni a távoli küzdelmet! A célegyenest gyakran helyezték a Dózsa György útra, depósorként katonai sátrakkal. Sőt, mi több, a négyféle szólókategória és az oldalkocsik után versenyautók jöttek – bizarr tákolmányok, köztük sztárnak számított Széles Tibor háború előtti Maseratija.

Mekkora szenzációként éltük meg a Formula Junior autóversenyt 1963-ban, csupa külföldi résztvevővel. Ezek az igazi, együléses versenykocsik teljesen hasonlítottak az akkori F–1-esekre, de a motorjuk csak 1100-as volt, és a részvétel akár a nyugat-európai középosztálynak is megfizethető. Javítani kellett valamit a gép alján? Felbillentették a kocsit, hogy két kerekének oldalán álljon. Emlékszem, hogy így szerelte segítője a szárnyát bontogató, merész stílusával közönségkedvenccé, majd 1970-ben posztumusz világbajnokká lett Jochen Rindt Cooperjét. Hogy repesztettek ezek a versenyautók a Dózsa György út csúszós kockakövezetén!

Egy évvel később már a túrakocsik Európa-bajnokságának futamát rendezték ugyanitt. Akkor még nem a szériagyártmányokra csak küllemükben halványan emlékeztető, csillagászati büdzsével futtatott kocsik versenyeztek, mint Michelisz Norbié, hanem csak tuningolták egy kicsit a motort, keresztben leragasztották szigetelőszalaggal a fényszórót – ennyi! Sokuk rendszámos autóként, saját keréken érkezett a versenyre… Lanciák, BMW-k, Minik, Jaguarok, Ford Lotus Cortinák csaptak össze, a versenyzők közül Jackie Ickx lett F–1-es nagymenő később. Az Ajtósi Dürer sorról a Stefániára minden egyes körben úgy fordult be, hogy az ívbelső kerekek arasznyi magasan úsztak a levegőben, és ahol egy aszfalthullám megdobta a jobb elsőt, már csak egy hátsó érintette a talajt. Valahogy emberléptékű volt az egész, nem olyan steril, lélektelen, mint a mai professzionális autóversenyzés. E pilóták helyébe akárki odaképzelhette magát!

A rendszerváltás után az egész Városligettel együtt degradálódott, lassan lepusztuló terület lett a Dózsa György út elhagyatott, kopár kockakő-betontábla sivataga. Autósok, akik az Ajtósi Dürer sorról tartottak a Hősök tere felé, és nem akartak akadozni a jelzőlámpás kereszteződéseknél, átlósan átvágtak a volt felvonulási téren, nem ritkán eszeveszett sebességgel – életveszélyes volt az utcákból gyerekkel, kutyával átjutni a Ligetbe, csak a vakszerencsén múlt, hogy nem történtek tragikus balesetek. Amikor hó lepte el e senki földjét, driftelni, téli vezetést gyakorolni, vagy simán csak ökörködni jártak oda sokan.

Később, spontán módon, óriási ingyenes parkoló alakult ki (a Google Earth képén mindmáig így látszik, tessék megnézni!), csak a volt Sztálin-szobor helyén létesült 56-os emlékmű előtti sávot tartották szabadon. Nagy igény is volt rá, mert egyre több lett az autó, bejöttek a parkolóórák, csupán a fővárosi kezelésű Damjanich utcában és Városligeti fasorban maradt ingyenes a várakozás, ezekben csupán pillanatokig marad üres egy hely, de a fizetős mellékutcákban is nagyon nehéz parkolni. Ennek megfelelően nagy volt a környéken lakók és a Városligetbe, a Ligetváros irodaházaiba és egyéb intézményeibe járó autósok ellenérzése, amikor lezárták előlük a területet, azzal, hogy egy részén Néprajzi Múzeum épül, sőt, a Ligetbe terveznek színházat és Magyar Zene Házát (újabb vonzáscentrumok!) is. Ahogy aztán a Liget Budapest projekt előrehaladtával sorra készült el a gyönyörűen felújított Millennium háza (volt Olof Palme-ház), a Nagyjátszótér, a kis és a nagy futókör, a Sportcentrum, a kutyák élményparkja, kezdett megváltozni a közhangulat. Már csak a parkolási lehetőségre áhítozók várták türelmetlenül az egykori felvonulási terület délkeleti fele alatt készülő nyilvános garázst.

December elejére teljesült a vágyuk: a Liget Budapest Projekt keretében megnyílt a városligeti Múzeum Mélygarázs. Miért ez a neve? Netán csak az épülő Néprajzi Múzeum látogatói használhatják? Nem! Egész Európában egyedülálló különlegesség, hogy a Városliget és a művészetek évszázados kapcsolatára utalva a belső terek 12 kiemelkedő magyar mester egy-egy remekművét idézik meg, Moholy-Nagy Lászlótól Keserü Ilonán, Maurer Dórán és Bak Imrén át Victor Vasarelyig. Az egyedi és különlegesen látványos enteriőr egyben segíti odalenn a tájékozódást. Szégyenfoltból Budapest új kuriózuma, büszkesége lett! Azáltal, hogy föld alá kerültek a gépjárművek, a bazaltkockás terület helyén hangulatos sétányt, több mint tízezer négyzetméternyi új zöldfelületet kapott vissza a Városliget. A promenád középső, pihenő zónájában hangulatos esti világítás és modern ülőbútor-kombinációk kaptak helyet. A 220 méter hosszú, 50 méter széles mélygarázs létesítése mintegy 6,5 milliárd forintba került, a promenádé másfélbe.

Ahogy Baán László, a Liget Budapest Projekt miniszteri biztosa elmondta az átadáson, a mélygarázs környezetbarát parkolási lehetőséget kínál a parkba érkezőknek és a környéken lakóknak. A három szinten összesen 800 gépkocsi fér el, plusz külön helyeken motorkerékpárok. A le- és feljutást a három szintre liftek teszik akadálymentessé. A rámpák és odalenn a folyosók, beállóhelyek kimondottan szélesek, az oszlopok nem is számítanak bele, ügyetlen sofőrnek sem kell félnie, hogy meghúzza a kocsiját. Egyes helyeken töltőcsatlakozás várja a villanyautókat, és vannak családi parkolóhelyek is. Külön beállót kaptak a mozgássérültek járművei, a kerékpárosokat pedig saját lehajtóval biztonságosan megközelíthető, öltözőkkel és zuhanyzókkal kiegészített zárt biciklitároló várja, a garázs legfelső szintjén. A Múzeum Mélygarázs ideális választás a Városligeti Sportcentrumba vagy a futókörhöz érkező sportolóknak, a Nagyjátszótérre jövő családoknak, a Ligetbe látogatóknak, de a környező irodákban dolgozóknak és a szomszédos kerületek lakosainak is megkönnyíti a mindennapjait. Az önkormányzati lakossági várakozási engedéllyel rendelkező VI., VII. és XIV. kerületi lakosok 17:00 és 9:00 között, 200 férőhely erejéig – egyszeri 2000 forintos regisztrációs díj megfizetésével – ingyenesen parkolhatnak, amennyiben regisztrálnak a Liget Budapest Projekt honlapján.

A Városligetet megújító Liget Budapest Projekt egyik fő célkitűzése, hogy a zöldfelület rehabilitációja és gyarapítása mellett radikálisan csökkentse a parkot évtizedek óta fojtogató autóforgalmat. Az autómentes Városliget felnőtt és gyermek látogatói az eddiginél lényegesen csendesebb és jobb levegőjű közparkban pihenhetnek, sportolhatnak, játszhatnak majd. Első lépésként megszűnt a felszíni parkolás az Ötvenhatosok terén, és ugye megnyílt a Múzeum Mélygarázs. A koronavírus-veszélyhelyzet alatt, este hét és reggel hét óra között, a kormány vonatkozó rendelete alapján, bárki ingyenesen parkolhat benne. A Városliget autómentesítése azonban itt még nem ért véget – hangsúlyozta Gyorgyevics Benedek, a Városliget Zrt. vezérigazgatója. A Liget Budapest Projekt részeként, a tervek szerint további mélygarázsok épülnek az elkövetkezendő időszakban (ilyenekre szükség is van, mert a Google Earth képén több mint 1200 autó látszik a felvonulási téren, tehát másfélszer annyi, mint a Múzeum Mélygarázs kapacitása), és a Kós Károly sétány valódi, autóforgalom-mentes sétánnyá alakításával zöldebb és sokkal élhetőbb park lesz a változatos történetű Liget.