Hagyományos módszer: kávé, tea, torna

A fáradtság tünetei fokozatosan jelentkeznek: növekszik a reakcióidő, lassulnak a reflexek, s a vezető már kevésbé érzékeli jól a környezetét, mint kipihent állapotban. Legtöbbünknek ilyenkor egy csésze kávé, esetleg tea képe sejlik fel, melynek elfogyasztásával (bizonyos ideig) leküzdhető a fáradtság. A kávéban lévő koffein, illetve a teában fellelhető teobromin és teofilin közel azonos hatásmechanizmussal éri el a kívánt eredményt: serkentik a szívműködést, minek következtében javul az agy vérellátása, következésképpen éberebb lesz a fogyasztó. Általánosságban is elmondható, hogy az alkalmi kávézás hatásosabb, mint a napi két-három adag elfogyasztása, hiszen így a szervezet nem pörög állandóan magas fordulatszámon, s az időnkénti extra megterhelést is könnyebben viseli. A tea egyértelmű előnye a kávéval szemben, hogy kevésbé koncentráltan tartalmazza az élénkítő anyagokat, viszont a kívánt hatás elérése érdekében éppen ezért nagyobb mennyiségben kell a szervezetbe juttatni. Ugyancsak fokozott figyelmet érdemel az étkezés. Feltétlenül fontos megjegyezni, hogy útközben többször, kis adagokban kell a harapnivalót magunkhoz venni, ami ne házi kolbász és szalonna legyen, hanem főként gyümölcs, müzli, puffasztott gabonás szeletek, s az édes (koffeinben gazdag) kóla helyett inkább ásványvíz oltsa a szomjúságot! Szintén a fáradtság hasznos ellenszere lehet egy rövid, út menti torna, amellyel ugyancsak a szívműködést serkenthetjük, javítva ezzel az agy vérellátását, nem mellékesen pedig az elgémberedett végtagokba is visszaköltözik az “élet”.

Új idők: energiaitalok

A kilencvenes évek elején új színt hozott a magyar közértek és szórakozóhelyek kínálatába egy designos, fémdobozba csomagolt, savanyúcukor-ízű szénsavas ital. A legális gyorsítóként elhíresült itóka hamarosan új versenytársakat kapott, s ma már több mint 150-féle (többé-kevésbé ugyanarra a receptre épülő) energiaital verseng a vásárlók kegyeiért. Ezek működése is hasonló a kávé által előidézett hatáshoz: felpörgetik a szervezetet, s ideig-óráig extra energiával ruházzák fel a fáradtságot száműzni kívánó fogyasztót. Élénkítő hatásukat a bennük lévő összetevőknek (taurin, koffein, glukuronolakton, inozit, guarana) köszönhetik. A glükóz polimerek hatására folyamatosan emelkedik a fogyasztó vércukorszintje (ez adja a plusz energiát), az aminosavak jóvoltából pedig ugrásszerűen javul az éberség. Feltétlenül tisztázni kell, hogy a Magyarországon forgalmazott energiaitalok a koffeintartalmuk alapján nem tekinthetők doppingszernek (egyébként a koffein a doppinglistán limitált szerként szerepel, maximális mennyisége a vizeletben 12 microgramm/ml lehet), azonban különleges összetételük, illetve az összetevők egymáshoz viszonyított aránya miatt bekövetkező stimuláló hatásuk miatt az eredmény mégis rokon lehet az úgynevezett doppinghatással. A külön-külön természetes eredetű, ártalmatlan és a szervezet számára esetleg létfontosságú összetevők kölcsönhatásának eredménye nem azonos az alkotórészek külön-külön ismert hatásával. Ezzel magyarázható, hogy az energiaitalok hatásosabb izgatószerek, mint például a kávé, noha koffeintartalmuk általában alacsonyabb. Éppen ezért kerülni kell a különböző koffeintartalmú készítmények együttes fogyasztását!

Kulcsszereplő

Az energiaitalok máig legvitatottabb eleme a taurin, amely tulajdonképpen energiatovábbítóként és méregtelenítőként funkcionáló aminosav. Az agyi tevékenység, a központi idegrendszer és a szívizomzat serkentésében van szerepe, sőt, némi görcsoldó hatása is kimutatható. Nevének eredete (Taurus = bika) is mutatja, hogy a szervezetet – mindenekelőtt a váz- és szívizomzatot – erősítő vegyületnek tartják. (Az emberi szervezetben kilogrammonként 1 gramm taurin található.) A koffein hatását fokozza, így túlzott bevitel esetén felborítja a szervezet anyagcsere-folyamatát. Az energiaital kiválasztásánál tehát érdemes egy-két percet az összetevők tanulmányozására szánni, ugyanis minél kevesebb színezőanyagot és stimulálószert tartalmaz a nedű, annál inkább ajánlható az álom és a fáradtság leküzdéséhez. Azt pedig íratlan szabályként kell elfogadni, hogy a vezető tudatából kieső másodpercek egyértelműen az alvásküszöböt jelzik, mely állapoton csak az azonnali megállás és alvás segíthet.