Nemrég lehetőségem volt Németországban autózni, amely során felfigyeltem arra, hogy arrafelé a földművesek bizony betartják a szabályt: ne szennyezd be a közutat. Esős napok után voltunk, de az utakon sehol nem volt sár.
Egy helyen azért találkoztunk sárszennyezéssel, a két tábla közötti átjutást csak úgy tudták megoldani a cukorrépa-földek között, hogy az aszfaltúron haladtak vagy 300 méter hosszan a gépek. Ekkora távolság miatt nem takarították le a kerekeket, de: a csúszós út veszélyére figyelmeztető táblával hívták fel a figyelmet mindkét irányból. Másnap megint arra vitt az utunk, és már folyt a takarítás. Nem spóroltak a vízzel, és seprőgép is takarította az aszfaltot. Szerintem másnap már nyoma sem volt annak, hogy ott bármiféle szennyeződés történt volna.
Miért írom meg ezt az élményt? Mert hazánkban is most is ott vannak a földeken a gépek, és a csapadékos időjárás miatt nagy sárban dolgoznak. Majd hazamennek, és a közlekedőkkel, illetve a KRESZ-hivatkozó paragrafusával (lásd keretes) semmit nem törődve beszennyezik az utakat. Nincs a kihajtásnál vízvételezési lehetőség? Nincs szerszám, amivel le lehetne vakarni a sarat? Németországban érdekes módon meg tudják oldani a dolgot.
Az utak igénybevételével kapcsolatos egyéb szabályok
63. § (1) Aki a közutat vagy a közúti jelzést megrongálta, beszennyezte vagy a közútra a közlekedés biztonságát, zavartalanságát hátrányosan befolyásoló tárgyat juttatott, köteles a keletkező veszély elhárításáról gondoskodni, illetőleg ameddig az nem lehetséges, a veszélyről a közlekedés többi résztvevőjét tájékoztatni. (2) Földútról szilárd burkolatú útra való ráhajtás előtt a járműről a rátapadt sarat – amely a szilárd burkolatú utat beszennyezheti – el kell távolítani. (3) Tilos az úton olyan tárgyat csúsztatni, illetőleg vontatni, amely ezáltal az utat megrongálhatja. (4) A közúti forgalom ellenőrzése során a) a közúti forgalom ellenőrzését végző berendezést; b) azt a járművet, amelyben a közúti forgalom ellenőrzését végző berendezés üzemel a közúton úgy kell elhelyezni, hogy a gyalogos és jármű forgalmat indokolatlan mértékben ne akadályozza. (5) A (4) bekezdés b) pontjában meghatározott jármű a járműforgalom elől elzárt területen, továbbá a közútnak azon a részén is elhelyezhető, ahol a járművek megállása vagy várakozása tilos.
Vajon idén hány olyan baleset volt a közutakon, amikor a sár miatt csúszott meg egy autó, és kötött ki az árokban? A statisztikákból egészen biztosan nem fogjuk megtudni, hiszen a helyszínelők – ha egyáltalán kihívták őket – nem okot, hanem felelőst keresnek. Mi a különbség? Ha okot keresnének, akkor visszakövetnék a sárszennyeződést az eredetéig, és megbüntetnék a földterület tulajdonosát, aki meg mondjuk lemeccseli a dolgot a bérlővel/a munka elvégzésével megbízott emberrel. Ennél azonban sokkal egyszerűbb odaírni a papírra: relatív gyorshajtás történt, nem az út- és látási viszonyoknak megfelelően vezetett az autós. A statisztika is boldog [hiszen a (relatív és abszolút) gyorshajtásra való hivatkozással vezették be a szigorú büntetési tételeket sebességtúllépés esetén], a rendőrök is boldogok (hiszen gyorsan lezárták az ügyet),
Messze van még Európa. Arrafelé ugyanis földművesek vannak, Magyarországon meg parasztok. Tisztelet a kivételnek.
Az Autó-Motor ott van a Facebookon is! Klikkelj ide, és lájkolj minket a legérdekesebb hírekért és a lappal kapcsolatos friss infókért!
