Az Interpress autósai a Rába-gyárban

Némi magyarázatot kíván a cím még azok számára is, akik nem először hallják, olvassák az „Interpress” nevet. Ebben az esetben a nemzetközi sajtószervezet, az Interpress Autóklub magyar tagozata kezdeményezte a háromnapos győri, veszprémi és balatoni utazást, amelyre most a Szlovák Újságíró Szövetség Autóklubjának delegációját hívta meg. A randevúra augusztus 27-én hajnalban, szinte egyidőben indultak el a kocsik Bratislavából, illetve Budapestről, hogy utasaik reggel Győrött találkozzanak. A program a Magyar Vagon- és Gépgyárban kezdődött, ahol a Rába-MAN motorokkal ismerkedtek a több mint húsz tagú csoport tagjai. A szlovákiai Pravda, az Új Szó, a Smena, a Stop, az Auto-Moto főszerkesztői, illetve vezető munkatársai, valamint a Csehszlovák Rádió és Televízió, a Motor-Revue lap, illetve a csehszlovák autóipart irányító tröszt és kereskedelmi szervezet képviselői találkoztak a győriekkel, no meg magyar kollégáikkal. A hazai csoport a Magyar Rádió és Televízió, a Magyar Nemzet, Magyar Hírlap, Autósélet, a Technika, és a Magyarországon megjelenő szlovák nyelvű Ludové Novini újság szerkesztőiből, munkatársaiból állt. Az AM részéről Liener György, lapunk autós rovatának vezetője – az Interpress Ipari Bizottságának tagja – vett részt a találkozón, illetve a tanácskozásokon, amelyek az októberben megjelenő nagyszabású, V. Tokaj Rallye szervezési kérdéseire ugyancsak kitértek.

A gyárlátogatásról a következő oldalon adunk képes beszámolót, de igen értékes tapasztalatokat szereztek Győr vendégei a Magyar Autóklub ottani műszaki állomásán tett tanulmányútjuk során is. A Kisalföld című lap munkatársai kiváló házigazdaként gondoskodtak arról, hogy az autós delegáció megismerje a 700 éves várost. Lehetőséget kerestek arra is, hogy a megye területén fekvő Nagyszentjánosra is eljusson a sokféle autóból álló karaván, ahol a híres állami gazdaság Kossuth-díjas igazgatója fogadta a delegációt. A következő órákban viszont már Pannonhalma ősi falai között tölthettek egy felejthetetlen órát az autós újságírók: Cziglényi László orgonaművész hangversenyében gyönyörködhettek. A pihentető muzsikát azonban ismét a motorok hangja váltotta fel, hogy Veszprémbe, majd a Balatonhoz érjen az autóoszlop, ahol folytatódtak a megbeszélések, a tanácskozások a szaksajtó területén, illetve a közlekedésben, a járműiparban és a turisztikában egyaránt szükséges további nemzetközi együttműködésről.

Egy régi-régi pótkocsis Rába-szerelvény, amely azt bizonyítja, hogy Győrött nagy múltja van az autóiparnak. Egy új, döntött elrendezésű, hathengeres motor

A most 75 éves jubileumát ünneplő Magyar Vagon- és Gépgyárban, ebben a 18 000 embert foglalkoztató gyáróriásban Rátz Sándor, az új típusú motorok konstruktőre vállalta az autós újságírók szakszerű kalauzolását. Rendkívül értékes, a további perspektívákat is felvető tájékoztatója nyomán vaskos jegyzetfüzetek teltek meg. És akik most vendégei lehettek magyar járműipar e fontos bázisának, a látottak alapján bizonyára többször tudják példaként is említeni a ragyogóan szervezett üzemrészeket.

Egy háromtengelyes, modern, 836-os típusú Rába-kocsi, amely annak bizonyítéka, hogy a 75 éves tradíciókra is építő gyár igen nívósan képes kielégíteni a korszerű technika követelményeit

Szóba került persze az is, hogy mielőtt a MAN-licenc mellett döntöttek volna, Rátz Sándor és mérnöktársai, valamint a gazdasági szakemberek, bejárták Európa számos autó-, illetve motorgyárát. Látták, hogyan készülnek a francia Unic, a Berliet, az angol Rolls-Royce, Leyland, Perkins és AIC konstrukciók, a svéd Scania Vabis, az olasz Fiat és Alfa-Romeo, az osztrák Saurer és az NSZK-ban készülő Henschel, Krupp, Mercedes, no meg a MAN motorok. Ennek alig néhány éve, ma pedig azzal a jelszóval, hogy kulturált munkát, kulturált környezetben, ezrével készülnek már Győrött a Rába-MAN motorok. És mind több 38 tonnás R á b a feliratos kamion kerül ki a három folyó városának is nevezett Győr nagy múltú gyárából. Onnan, ahol először 1904-ben indították próbaútra az első tehergépkocsit, és az 1920-as évek elejétől tekintélyes sorozatban gyártották a Krupp-licenc alapján készített járműveket. Később, 1930 után már saját maguk fejlesztették ki híres Rába-Super és Rába-Special modelljeiket, majd 1938-tól (akkor is MAN-licenc szerint) már előállítottak Diesel-motorokat, illetve Rába-autóbuszokat, különleges Rába-járműveket.

Talán pusztán a képek is tükrözik, hogy milyen is ez a gyár, ahol jártak most az Interpress tagjai, akiknek autókaravánja később Pannonhalmán is megállt, majd Veszprémben a Nehézvegyipari Kutatóintézet épületei között sorakozott fel

A gyár fejlődését a második világháború sem vetette annyira vissza, hogy már 1945-ben ne folytatták volna a járművek előállítását. Az 50-es évek elejétől pedig a Steyr-licencnek megfelelő futóműveket, sebességváltókat és kormányműveket bocsátottak ki a győri szalagok. Ebből az alapból erősítették meg és fejlesztették tovább a ma igen jelentős, a nemzetközi kooperációban is döntő szerepű futóműgyártást. Mi azonban most visszatérünk a motorokhoz, miután a mostani gyárlátogatás középpontjában az új motorok gyártása állt. Ezek a licencben gyártott motortípusok a MAN-HM néven ismert eljárás szerint működnek, biztosítva valamennyi fordulatszám-tartományban a nyugodt járást, a nagy rugalmasságot, a kedvező tüzelőanyag-fogyasztást, a kis teljesítménysúlyt és a nagy élettartamot. Az elrendezést tekintve fekvő, álló és döntött motorok készülnek itt, valamennyi hathengeres kivitelben, és ezek egyaránt célszerűen építhetők be autóbuszokba, különféle tehergépkocsikba, kamionokba, speciális járművekbe. Ezekből a Rába-MAN jelzésű motorokból évente 13 ezer gördülhet le a gyártószalagokról, amelyek gépei külön megrendelésre ugyancsak nagy szériákban állítják elő a forgattyústengelyeket, vezérműtengelyeket, forgattyússzekrényeket és hengerfejeket másutt szerelt MAN-motorokhoz is.

A valóságban lenyűgöző látni a hengerhüvelyek gyártósorát

Az pedig szinte magától adódott, hogy a Magyar Vagon- és Gépgyár, amikor a futóműcsalád termelése után rátért a korszerű 200 lóerős teljesítményű motorok előállítására, ismét bekapcsolódott a közúti járművek tervezésének, majd készítésének programjába. Így születtek meg nemrég a hatalmas kamionok, amelyek azóta szünet nélkül járják a világ útjait, és Hamburgban éppúgy, mint Teheránban, Kuwaitban vagy Ankarában bizonyítják a győri konstruktőrök és szerelők eredményes munkáját. A 75 éves jubileumát ünneplő gyáróriás nagy múltú tradíciója és új programja egyaránt arra kötelezi a vállalat valamennyi dolgozóját, hogy a jó minőségről, korszerű termékeiről ismert Rába márka hírnevét tovább fokozzák.

A motorokat ragyogó, klimatizált próbateremben vizsgálják

Ez a gyár számos országban tette ismertté nevét exportált termékével. Anglia, Argentína, Ausztria, Belgium, Bulgária, Burma, Chile, Csehszlovákia, Costa Rica, Dél-Afrika, Egyiptom, Fokföld, Franciaország, Hollandia, Indonézia, India, Jugoszlávia, Kína, Lengyelország, Mongólia, NDK, NSZK, Olaszország, Pakisztán, Románia, Spanyolország, Svájc, Szovjetunió, Törökország, Tunézia útjain futnak Rába-gyártmányok. Úgy véljük, igen hasznos kezdeményezés, hogy az Interpress autósai jobban megismerjék, illetve ismertessék, hogy mit és hogyan készítenek a Rába partján…