Ennél eltérőbb karakterű kabriókat talán nem is választhattunk volna. A BMW a férfiszíveket szólítja meg: hátsókerékhajtás, klasszikus vonalak, vezető felé forduló középkonzol, hathengeres szívó benzinmotor. A Peugeot a gyengébbik nem ízlésének felel meg inkább, a 206 CC-ben viccesen néz ki a férfiember.
A mozgatható keménytető révén egész éves használat során jobban vizsgázik a Peugeot, mint a vászonkapucnis BMW. Ami mindkét autóban közös, az a 2+2 személyes kabin, négy fő számára egyik autó sem kényelmes, teljes létszám esetén hátul a 3-as bizonyul tágasabbnak. A Peugeot második sorában a gyakorlatilag nulla lábtér miatt inkább csak csomagokat szállítsunk. Ne feledjük, hogy nem azonos méretosztályról van szó…
Az egyik öreg, a másik megbízhatatlan
Az érintett szériából (1993-1999) származó 3-asok már nem mai darabok, rengeteg a sérült, tákolt és elhanyagolt példány. A futómű, a lengéscsillapítók és a szilentek gyakran szorulnak cserére. A fékek állapotára és a fékmunkahengerre is érdemes ügyelni. Gyenge pont a BMW-n a hűtő, a vízpumpa, a vezérműszíj, a termosztát és a gyújtáskapcsoló. Magas futásteljesítmény esetén számítani lehet a kuplungtárcsa, a gyertyakábelek és a központi zár hibájára is. Még a gondosan karbantartott példányokon is előfordulhat, hogy a borítások elengednek, leválnak, ez általában nem az elhanyagoltsággal, hanem az anyagfáradás miatt eltörő muanyag patentokkal áll összefüggésben.
A 206-os a kisautók között mindig a sereghajtó szerepét töltötte be a német autóklub (ADAC) megbízhatósági statisztikájában: 2007-ben 23., 2008-ban 17., 2009-ben pedig a 19. helyen végzett a Peugeot. A kényszerpihenőket általában motorvezérlési zavarok, indítási és gyújtásproblémák (különösen 2004-ig), hibás befecskendezés és az erős rozsdásodás miatt törésre hajlamos kipufogórendszer (2003-ig) okozták. A korán lemerülő akkumulátorral, a tömítési hiányosságokkal küzdő üzemanyag-rendszerrel és az önindítóval (2005-ig) is sokszor fordult elő gond. 2002-ben visszahívás keretében módosították a tetőmozgatás kapituláló mikrokapcsolóit, hiba esetén ugyanis a tetőszerkezet elektromos mozgatása bemondta az unalmast.
A 206-os gyengéje a teljes elektronikai rendszer, a motorirányítás, az ablakmozgatás, a műszerfal elsötétülő háttérvilágítása, a különféle szenzor- és érintkezési hibák, ilyen például az ülésállításkor kigyulladó légzsákikon – ezek bizony nem ismeretlen jelenségek a tulajok előtt. Előfordulhat kábeltörés, szivárgás az üzemanyag-vezetékeknél, bedöglő ablakmosó motor és vízpumpa is. Az első ülések gyakran lötyögnek, az izzókiégés szinte mindennapos jelenség, a stabilizátorok pedig hamar csereéretté válhatnak.
A keménytetős konstrukció sajátossága, hogy a csomagtartóban található a tetőnek kialakított fészek, a hidraulikus szivattyú és egy kulcsfontosságú keresztmerevítő is. Utóbbiak hátulról történő ütközéskor könnyen sérülhetnek, ilyenkor általában már nem éri meg vagy nem lehet helyreállítani a precíz tetőmechanikát. Kerüljük a hátul sérült, újrafényezett darabokat, mert ezeknél a tető nyitása-csukása pontatlan lehet, és a beázás sem zárható ki. Tetőmozgatási zavar esetén érdemes először a mikrokapcsolókat ellenőrizni, előfordulhat, hogy csak azok koszolódása áll a probléma mögött.
Az Autó-Motor ott van a Facebookon is! Klikkelj ide, és lájkolj minket a legérdekesebb hírekért és a lappal kapcsolatos friss infókért!