Igyekeztek nagy dobra verni az új erőforrást Száz évvel ezelőtt kezdett el foglalkozni a repülés világával az Opel cég, mindezt pedig egy német arisztokrata kérésének-megrendelésének köszönhetően tette. Ernst-Ludwig, Hesszen és Rajna nagyhercege szerette a repülést, de nem talált az igényeinek megfelelő erőforrást.
Az Opel konstruktőrei a meglévő autómotort tették alkalmassá a légi közlekedésre. A nagyszériás gyártás miatt kitűnő megbízhatósággal rendelkezett a négyhengeres dugattyús motor, amit több, Németországon belüli távolsági- és tartóssági repülés rekord felállításával bizonyított is. A tartós teljesítménye 60 lóerő volt 1250-es percenkénti fordulatszámon, de rövid ideig 70 lóerőt is tudott.
A propellerrel ellátott repülőgépmotor a rüsselsheimi gyár udvarán
Egy nyolc órán át tartó próbapadon végzett teszt során óránként 17,4 literes benzin és 0,8 literes olajfogyasztást mértek – ezek az értékek nagyon kedvezőnek számítottak a repülőgépek között. Ezen kívül még a kedvező tömeg/teljesítmény arányáért szerették, és azért, mert a propeller megforgatásával könnyedén be lehetett indítani. Elsőként a Sárga Kutya becenevű, hivatalosan „Euler Flugmaschine – Zweidecker – Type Hessen” jelöléssel bíró repülőgépbe építették be. Ennek a konstruktőre az az August Euler volt, aki egy évvel korábban az első, Németországban kiállított nemzetközi pilótaengedélyt megszerezte, és elsőként repült Darmstadtból Frankfurtba.
Két-két álló hengert egyesítettek a repülőgép-motorban, 125 mm-es furat, 130 mm-es löket – tartósan 60 lóerőt tudott az erőforrás 1250-es fordulaton
A rohamosan fejlődő repülés azonban gyorsan meghaladta az Opel autómotorból átalakított repülőgépmotorjának tudását, aztán a politika közbeszólt, és mégis folytatta a repülőgép-motor gyártást az Opel. Kitört az első világháború, és az Argus cégnek nem volt elég kapacitása ahhoz, hogy a német hadsereg igényeit kielégítse, ezért felsőbb utasításra Rüsselsheimben elkezdték gyártani az As III O motort. Az Argus cég által tervezett erőforrás hat hengeres volt, legnagyobb teljesítménye 200 lóerő volt 1470-es percenkénti üzemi fordulatszámon. A 4314 kg tömegű erőforrást leginkább felderítőgépekbe szerelték be – volt, hogy egy hónap alatt 130 motorra is szükség volt. Ezen kívül még a BMW IIIa O repülőgépmotort is készítették az Opel gyárban, az első világháború befejtéig összesen 2200 licensz-repülőgépmotort gyártottak.
Kortársai közül alacsony tömegével és üzemanyag-fogyasztásával tűnt ki az Opel repülőgép motor
Fritz von Opelt ezek után is elvarázsolja a repülés világa, miközben az Opel már nem foglalkozik a repülőgép-motorokkal. Rengeteg pénzt ölnek a rakétahajtás technológia fejlesztésébe, aminek eredménye az első ilyen repülés: 1929. szeptember 30-án. Fritz von Opel nagyjából 80 másodpercet töltött a levegőben a Julius Hatry által kifejezetten erre a célra készített kétfedelűvel. Ehhez egyébként igen vakmerőnek kellett lenni, a rakétahajtómű ugyanis nem volt más, mint 16 darab puskaporos cső a gép hátuljában.
Ernst-Ludwig Hesszeni nagyherceg és Heinrich herceg Poroszországból vizsgálják a Sárga Kutya nevű repülőt
Ezt a megoldást szerették volna tökéletesíteni azzal, hogy folyékony hajtóanyagú rakétahajtóművet készítenek, amivel hosszabb távra is el lehet jutni – a gazdasági válság azonban keresztbe húzta számításokat, és a nehéz időszak túlélése érdekében az Opel autógyárat eladták az amerikai General Motors részvénytársaságnak, akik az autógyártása koncentráltak. Tizennyolc évvel az első repülőgép-motor megalkotását követően már újra visszatért a valóság talajára az Opel.
