Az utólagos átalakításokról általában nagyon könnyen meg lehet mondani, hogy nem a gyárban készültek. Pontatlan illesztések, nem tökéletes arányok, és sok esetben egyszerűbb, nem feltétlenül a legszebb vagy legpraktikusabb részletek jellemzik az ilyeneket.
Jelen esetben azonban nem beszélhetünk ilyenekről, hiszen az ismeretlen, orosz építő szinte tökéletes munkát végzett a Mercedes 190 ötajtóssá alakítása során. Nem spórolta le a hatalmas méretű hátsó ajtót, a szélvédő is felnyílik a meglehetősen rövid csomagtér-fedéllel együtt, a korabeli E-osztályról származó hátsó lámpák miatt a csomagtér-nyílása is kellően nagy lehetne, de a terepjárós divatnak való megfelelés miatt nem vágta ki a gyári hátfalat. Igazából két kifogásolható részlet van az autóval kapcsolatban, igaz mindkettőt el lehet tüntetni.
A tetőre szerelt spoiler annak ellenére gagyi, hogy a pótféklámpa tartójaként gyakorlati szerepe van. A ránézésre gázcsövekből összetákolt gallytörők/pótkeréktartó még akkor is nevetséges, ha következetesen szabadidő-autós irányba ment el az építés. A festés helyett az autóra felhordott rücskös bevonat eltávolítása már nagyobb feladat, valószínűleg azért döntött mellette az építő, mert jótékonyan eltakarja az apróbb kidolgozási hiányosságokat, és egy terepjárónál még elmegy.