Kissé tört magyarsággal hirdették az Ascona első generációját Magyarországon Kissé tört magyarsággal hirdették az Ascona első generációját Magyarországon

Az 1962-ben bemutatott, és a Bochumban felépített új gyárral megtisztelt Kadett teljesítette a feladatát azzal, hogy megmutatta a német vásárlóknak, hogy igenis lehet praktikus és tágas autót csinálni Bogárnyi méretben. A kínálat alja megvolt, az óriási Kapitän, Admiral és Diplomat is jól fogyott, a kettő között elhelyezkedő Rekordot pedig felfelé tolták el. Az így keletkezett rés betöltésére teljesen új modellsorozatot álmodtak meg a General Motors mérnökei az európai piac számára, és kapva az alkalmon rögtön a Ford Capri ellenfelét is elkészítették. Negyven évvel ezelőtt, 1970-ben mutatkozott be az Opel Ascona és az Opel Manta.

Nagy meglepetéssel nem készültek a mérnökök, a jól bevált OHV és CIH négyhengeres benzinmotorok hajtották az autót, négyfokozatú kézi kapcsolású vagy háromfokozatú automatikus váltó közül lehetett választani. Újdonság volt, hogy nem tengerészeti/rangjelzés vonalról kapta a nevét az autó, a limuzin és kombi a Lago Maggiore partján fekvő svájci Ascona település volt a keresztelője, a kupénak pedig a manta rája hal kölcsönözte a nevet.

 

Gyönyörű a Manta megjelenése, a technikája ellenben a nagyszériás gyártásból származik Gyönyörű a Manta megjelenése, a technikája ellenben a nagyszériás gyártásból származik

Időben a Manta piacra dobása megelőzte az Asconát, már 1970 szeptemberétől meg lehetett vásárolni a kupét, amely igazából az Egyesült Államokban futott be fényes karriert. Az Atlanti Óceán túlpartján két karosszériával forgalmazták, az európai Ascona Voyage kombi odaát Manta Sport-Wagon néven volt megvásárolható a Buick márkakereskedésekben, igaz csak elenyésző számban értékesítették, a vásárlók sokkal jobban buktak a csodaszép vonalvezetésű kupéra. Annak ellenére, hogy a gyár által kínált motorokkal egyáltalán nem ment olyan jól az autó, ahogy azt a forma alapján sejtették az emberek.

 

Hiába sportkupé a Manta, az Opel a többi autóját hazsnálta versenyzésre Hiába sportkupé a Manta, az Opel a többi autóját hazsnálta versenyzésre

Legalábbis az alap motorral, az 1,2 literes, 60 lóerős négyhengerest belerakták a kupéba is, A nagyobb, 1,6-1,9 literes négyhengeresek már sokkal élénkebb helyváltoztatásra volt képes az autó, és a gyár ennél többet is akart volna. Tíz darab turbómotoros prototípust is teszteltek, végül azért vetették el az ötletet, mert a hirtelen felépülő turbónyomás miatt kanyarban több, mint veszélyes volt az autó viselkedése. A legtöbbre még a belga Transeurop tuningcég jutott, a TE 2800-as motorterébe a Commodore 2,8 literes, karburátoros hathengeresét szerelték, és a fékeket, valamint a hátsó merev hidat is átemelték. Az autót a hivatalos Opel márkakereskedésekben lehetett megvenni, de borsos ára miatt alig néhány darabot értékesítettek belőle.

A belga Transeurop cég 2,8-as hathengerest rakott félhivatalosan a Manta orrába - ezzel már nagyon ment a gép A belga Transeurop cég 2,8-as hathengerest rakott félhivatalosan a Manta orrába – ezzel már nagyon ment a gép
Sportüléseken kívül nem szolgált sok extrával a TE 2800 Sportüléseken kívül nem szolgált sok extrával a TE 2800

 

Az Ascona nevű két- és négyajtós lépcsős hátú, valamint három ajtós kombi karosszériával választható modellnél már nem igyekeztek ennyire. Csak karburátoros motorral lehetett választani az autót, igaz eleinte csak a nagy, CIH motorokkal. Az 1,6 literes N 68 lóerős volt, az S 80 lóerős, a szintén nagy sűrítésű 1,9-es már 90 lóerővel hajtotta a hátsó kerekeket – az összes motorhoz rendelhető volt részben önzáró differenciálmű, igaz csak felár ellenében. Noha már 1970 novemberében beindult a sorozatgyártás, az 1,2 literes OHV motor 1971. júliusától készült, de szigorúan csak az exportpiacok számára, az alapmotort 1972. márciusában tettek elérhetővé Németországban.

 

Röhrl és Berger 1974-ben Európa-Bajnokságot nyert az Asconával Röhrl és Berger 1974-ben Európa-Bajnokságot nyert az Asconával

Annak ellenére, hogy az Ascona nem volt olyan sportos megjelenésű, mint a Manta, az Opel mégis ezzel ralizott. Első igazán nagy sikerét is ezzel az autóval érte el, az 1974-es szezonban Walter Rörhl és Jochen Berger Európa-bajnok lett a kétajtós Asconával. Ennek ellenére nem tudott maradandót alkotni az autó, az első generáció öt éve alatt 645 505 példányt értékesítettek belőle, mégis mára már alig maradt belőle működőképes példány. Olyan jó volt az autó, hogy idő közben szinte az összeset elhasználták, és mivel veteránként se olyan értékes, mint a Manta, nem sokan foglalkoznak a felújításukkal. Kár érte, mert Európa-bajnok autóban ülhetnének…

Cicoma nélkül Caravan volt a neve a háromajtós kombinak. Az USA-ban Manta Sport-Wagonént futott Cicoma nélkül Caravan volt a neve a háromajtós kombinak. Az USA-ban Manta Sport-Wagonént futott