A Renault-nál viszonylag hosszú ideig kísérleteztek különböző kupé tanulmányautókkal, amíg megszületett a Laguna grand tourismo változata. Úgy tűnik, biztosra akartak menni, s legalább olyan sikeres modellt szerettek volna építeni, mint az 1980-ban debütált Fuego, amely még abban az évben a 6. helyet szerezte meg az „Év autója” választáson, s amelyet gyakorlatilag változatlan formában gyártottak egészen 1992-ig. A Laguna Coupé a 2004-ben, az angliai Louis Vuitton Classic díjlovagló versenyen leleplezett tanulmányautóval, a Fluence-szel mutat szoros rokonságot, amelyet a Renault akkori formatervezési alelnöke, Patrick le Quément így jellemzett: „Tökéletes arányban keveredik benne az intelligencia, a bőkezűség, az elegancia és a könnyedség”. Nos, utóbbi jellemzők köszönnek vissza a jelenlegi modellben.
A Laguna Coupé nem a huszonéves generáció „csajozós” autója. Sokkal inkább a megfontolt, stabil egzisztenciával rendelkező vásárlórétegnek szól, akik szeretik a szépet és nem kérkedni akarnak azzal. Az elegáns, mégis dinamikus design a tekintélyes autós örökség, a klasszikus nagy kupék csábítási szabályait alkalmazza. Egyszerű arányok, cifrázások nélküli, letisztult stílus. Ezeknek a Laguna Coupé maradéktalanul megfelel, ám a tradíciók tiszteletben tartása nem ment a korszerűség rovására. A Coupé talán legvonzóbb részlete a hátsó traktus, vagyis a keskeny hátsó szélvédő, s az alatta és mellette kidomborodó kerékjárati ívek, a csomagtérajtó vonalvezetése. Tetszetősek a krómozott díszítéssel keretezett, ívelt ablakok és a motorháztető is a közepén végigfutó bordával. Az autó a Lagunáétól eltérő lámpatesteket kapott, a hátsó már LED-es technológiát alkalmaz.
Az utasteret is a letisztultság jellemzi, no és természetesen a prémiumkupékhoz méltó anyagválasztás. A bőrborítású sportülések igazán kényelmesek, jó az oldaltartásuk, és az alapmodellhez képest megnyújtott ülőlap is növeli komfortérzetünket. A műszerfal a többi Laguna típusból ismerős, minimális eltéréseket találunk, mint például a vízszintesen végigfutó fémbetét. Testalkattól függetlenül jó az ergonómiai kialakítás, bár továbbra sem világos, miért kellett a sebességtartó automata kapcsolóját a középkonzolra helyezni. Meg lehet szokni, de jó darabig a kormány környékén keresgéli az ember… A vízszintes aljú kormány egyébként jelen esetben inkább designelem, hiszen valódi funkciója nincs. Bőven van hely a ki- és beszálláshoz, a lábunk semmi esetre sem ér a karimához.
Túl sok szót nem érdemes ejteni a hátsó ülésekről, hiszen ebben az autóban többnyire ketten utaznak majd, mindenesetre annyi elmondható, hogy leginkább gyerekeknek kényelmes. Beszállni nem nehéz, ugyanis nagyok az ajtók, ráadásul tágra is nyílnak. Az üléstámla előrebillentésével 24 centit csúszik előre az első ülés, opcióként a mozgatást villanymotor is megteszi helyettünk. Ezt kimondottan hiányoltam a csúcsfelszereltségű tesztautóból, de nem azért, mert különösebb szükségem lett volna rá, hanem egyszerűen kicsinyes dolognak tartom ebben a kategóriában pénzt kérni az ülések elektromos mozgatásáért. A hátsó lábtér még éppen elégséges, de 170 cm-es testmagasság felett a fej hozzáér a tetőkárpithoz. Hiába a tekintélyes méretű könyöklő, a hátsó traktus csak szükségmegoldást jelent felnőtteknek.
A csomagtartó pont akkora, amekkora egy grand tourismóban szükséges, bőven elfér benne a hétvégi kiruccanáshoz szükséges poggyász. A rakodónyílás szűk, de a Laguna Coupéban nyilván senki sem szeretne bútort vagy hűtőt szállítani, így szerintem ez teljességgel megbocsátható.
Tesztautónk a kínálatban szereplő legerősebb benzinmotorral, a 3,5 literes V6-ossal volt felszerelve. A 240 lóerős aggregát teljesítménye igazán meggyőző, de a hatfokozatú automatikus váltó némileg ront az összképen, ugyanis kicsit lassan reagál utasításainkra. Nem segít túl sokat az sem, ha a manuális üzemmódot választjuk, mert az elektronika viszonylag gyorsan felülbírálja döntésünket. A V6-os benzines hangja sok mindenért kárpótol, de talán érdemes megfontolni a V6-os dízel választását, hiszen az is nyújt ekkora vezetési élményt, ráadásul amellett, hogy nyomatékosabb, sokkal gazdaságosabban üzemeltethető. A teszt alatt, kíméletes vezetés mellett 13,3 literes átlagfogyasztást mértünk.
Ha már a vezetési élménynél tartunk, a Laguna Coupé legizgalmasabb műszaki csemegéje a négykerékkormányzás. Ennek működési elve egyszerű: 60 km/órás sebesség alatt a hátsó kerekek ez elsőkkel ellentétesen, maximum 3,5 fokos szögben mozdulnak, 60 felett pedig az első kerekekkel azonos irányban fordulnak el. Mindez a gyakorlatban azt jelenti, hogy alacsonyabb tempónál egyszerűen manőverezhetünk az autóval, különösen parkolókból való ki- és beálláskor, szűk utcák kereszteződéseiben és körforgalomban haladva. Nagyobb sebességnél megnő az autó stabilitása, s nem csúszik meg az autó hátulja, olyan, mintha összkerékhajtású kocsit vezetnénk. Fantasztikus íveket lehet az aszfaltra „rajzolni”, a mögöttünk haladók pedig biztosan nem értik majd, mitől maradunk az úttesten. Igazán parádés az autó futóműve is, amit éppen a négykerékkormányzásnak köszönhetően nem kellett betonkeményre hangolni. Egy átlagautónál ugyan feszesebb a Coupé, de nem ráz, nem pattog el az úthibákon, tulajdonképpen inkább komfortos, mint sportos.
Ha valaki ezzel a gyönyörű, ám mégsem hivalkodó kupéval szeretne hosszabb kapcsolatot létesíteni, mélyen a pénztárcájába kell nyúlnia, e verzió alapára 11,7 millió forint. Ezért viszont gazdag felszereltség jár, a bőrüléstől kezdve a BOSE hifin keresztül a bi-xenon kanyarfényszóróig minden lényeges kényelmi berendezés szériatartozék. Így már lényegesen kedvezőbb az összkép, az pedig természetes a Renault-nál, hogy a biztonsági berendezések – köztük az ABS, az ESP és a kipörgésgátló – is az alapfelszereltség részét képezik.
